A katolikus egyház krisztusi eredete

108
dóniánus eretnekségbe esett püspök nemcsak kisebbségben
maradt, de mint eretnek megátalkodottan el is hagyta a
zsinatot, mégis a zsinat határozott s határozatát az egész
Egyház elfogadta. A trienti zsinaton több mint 50 zsinati
atya (püspök) kezdetben nem akarta elfogadni a zsinat-
nak a titokban (nem pap előtt) kötött házasságok érvény-
telenségéről szóló határozatát, de a pápa döntése után mind-
nyájan megnyugodtak benne. A vatikáni zsinaton, midőn a
pápa csalatkozhatatlanságának dogmaként való kimondásá-
ról volt szó, nemcsak hogy 2 püspök egyenesen „nem”-mel
szavazott, hanem 55-en el is maradtak a szavazástól, mert
nem akartak nyíltan nemmel szavazni. Mégis a zsinat hatá-
rozatát az előbb ellenkező véleményű püspökök is az egész
világon elfogadták. Sohasem történt meg s Krisztus ígére-
tének értelmében soha nem is történhetik meg, hogy a zsinat
vagy a püspökök többsége valamely hit- és erkölcsre vonat-
kozó kérdésben a pápával szembehelyezkedett volna.
Erre azt kérdezhetné valaki: mire való hát a zsinat, ha
a pápa egymaga is határozhat, s époly csalatkozhatatlan,
mint a zsinat maga? Feleletünk erre ez: a pápa mást nem
taníthat, mint az Egyház összessége és az Egyház összesség-e
mást nem taníthat, mint a pápa. Amíg azonban bizonyos
dolgokat az egyházi tanítói tekintély végleg 1 el nem döntött,
a pápa nagyon helyesen cselekszik, ha előbb a püspökök
véleményét kéri ki, akár zsinatban, akár zsinaton kívül.
A püspökök a pápa tanácsadói. De mi szükség van akkor
arra, hogy valamit necsak a pápa, hanem a zsinat is elha-
tározzon? Okvetlen szükség a zsinat határozatára csakugyan
nincs, de szebb s az Egyház egységét jobban kifejezésre jut-
tatja, ha a pápa a zsinattal együtt határoz el és hirdet ki
valamely hittételt.
A pápai csalatkozhatatlanság.
Az Egyház csalatkozhatatlanságának egyik része: a
pápai csalatkozhatatlanság. Kevés tana van a katolikus Egy-
háznak, amelyet annyiszor s oly hevesen támadtak volna,
mint ezt. Természetesen főleg olyanok, akik nem is tudják,
mit jelent a csalatkozhatatlansági dogma. Meg sem értette a
kérdés mivoltát, aki pl. így beszél: hiszen a pápa is ember,
ő is tévedhet, δ sem tud mindent, továbbá: a pápák közt is
voltak bűnös emberek, sőt voltak rossz, erkölcstelen pápák
stb., hogyan lehet tehát azt állítani, hogy a pápa nem téved-
het Mindezeknek az ellenvetéseknek semmi közük a pápai