A katolikus egyház krisztusi eredete
A katolikus egyház krisztusi eredete
A katolikus egyház krisztusi eredete
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
233<br />
dással ugyanez áll a gyáripar, sőt a nagy- és kiskereskede-<br />
lem terén is. A leglukratívebb foglalkozásokban praedomi<br />
nál a zsidóság és pedig oly óriási mértékben, mint sehol<br />
másutt a világon.<br />
„Két fő foglalkozási ág vau, amelyben országos arány-<br />
számunknak megfelelően vagy azon is túlmenőleg vagyunk<br />
képviselve, t. i. a földmívelés és a kisipar. Mind a kettő<br />
nehéz fizikai munkát követel, a vagyongyűjtésre a legmini-<br />
málisabb lehetőségeket nyújtja s a kulturális előhaladás szá-<br />
mára is a legkevesebb kedvező körülményt mutatja föl.”<br />
„A föltüntetett állapotnak két irányban van elmarad<br />
hatatlan és máris szembetűnően jelentkező logikai követ<br />
kezménye. Az egyik a <strong>katolikus</strong>ok vagyoni lemorzsolódása,<br />
súly vesztése és vele szemben a zsidóságnak amerikai<br />
iramban haladó rohamos vagyonosodása. Ehhez sem kell<br />
statisztikai évkönyvekből az igazoló adatokat keresni. Tes<br />
s ék csak a fejlődő városok: legelőkelőbb utcáin álló házak<br />
tulajdonosai után kérdezősködni. Tessék csak szétnézni a<br />
legdrágább fürdőhelyek közönsége között· Tessék csak tuda<br />
kozódni hogy a régi családok kezéből kicsúszó uradalmak<br />
kit vallanak uruknak? Tessék csak figyelemmel kísérni, mily<br />
matematikai pontossággal hozza meg minden év a maga két-<br />
három bárósítását, a főrendiházi, tagsággal, sőt grófi rang-<br />
gal való felruházását oly egyéneknek, akik ennek a népfaj-<br />
nak tipikus erényeivel tündökölnek.”<br />
Azt hinné az ember, hogy ez csak minálunk van így<br />
s a művelt, Nyugaton, ahol a keresztény elem a kereskedés-<br />
ből és iparból is jelentékenyen kiveszi részét, a keresztény-<br />
ség nem sokkal áll a zsidóknak mögötte a gazdasági téren.<br />
Azonban nem így van. Németországban a zsidóság csak<br />
0.92%-át teszi az összlakosságnak (1907); de pl. az ipar terén<br />
a zsidóknál 100 önálló kenyérkereső között csak 35.8 volt a<br />
munkás, viszont 21.4 a vezető állásokban alkalmazott és 42.8<br />
a tulajdonos, önálló vezető, vezérigazgató stb; míg a keresz-<br />
tényeknél az arány egészen más volt: 100-kal közül egy-<br />
szerű munkás volt 80.1, magasabb állásban alkalmazott csak<br />
4.6 tulajdonos, önálló vezető, vezérigazgató stb. csak 15.4.<br />
A protestánsoknál ugyanazon tételekre 74.9, 6-8 és 18.6 esett.<br />
A kereskedelem terén még szembeszökőbb ez az aránytalan-<br />
ság. A német pénzintézetek vezető állásaiban a zsidók az<br />
összlakosságban elfoglalt létszámarányuk procentuális mér-<br />
teikét 20-40-szeresen felülmúlják.<br />
Ε tényeknek megfelelő aránytalanul nagy vagyonossá-