A katolikus egyház krisztusi eredete
A katolikus egyház krisztusi eredete
A katolikus egyház krisztusi eredete
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
138<br />
sát. A komoly vallásosság azonban ezzel szemben a belsőt<br />
tekinti s elítéli ezeket a külsőségeket. Krisztus maga is a<br />
„lélekben s igazságban” való imádatot sürgetett s elítéli a<br />
farizensok külsőségkultuszát. Mire való tehát ez a rengeteg<br />
ceremónia, <strong>egyház</strong>jog, formákhoz ragaszkodás”?<br />
Ebben az ellenvetésben mindenekelőtt nagy tévedés,<br />
mintha a <strong>katolikus</strong> Egyház felfogása szerint a vallás gyakor-<br />
latában csakugyan a külsőségek és formák volnának a leg-<br />
főbb dolgok. Ennek az ellenkezője áll. A katolicizmus a leg-<br />
mélyebb bensőség vallása, melynek legfőbb törvénye az Isten<br />
iránti tisztelet és szeretet. Minden külső vallásgyakorlatnak<br />
egyetlen célja az, hogy ezt a tiszteletet és szeretetet elő-<br />
készítse, felkeltse és fokozza; s az olyan formáknak és külső-<br />
ségeknek, amelyek nem a benső vallásosságot vannak hivatva<br />
táplálni, a <strong>katolikus</strong> vallás szerint nincs is semmi értékük.<br />
Már ezen a ponton is megdől tehát az ellenvetés.<br />
De ki meri állítani, hogy a külső formáknak és szer-<br />
tartásoknak a belső érzelmek felkeltésében és ápolásában<br />
nincs nagy és fontos szerepük, még pedig művelt embereknél<br />
is, sőt ezeknél gyakran leginkább? Eltekintve attól, hogy<br />
egész társadalmi életünk tele van formákkal és külsőségek-<br />
kel, amiknek betartása nemcsak hogy sok tekintetben széppé<br />
és emelkedetté teszi, az életet, de sokszar nagy célok érdekében<br />
egyenesen szükséges is; névleg a vallási élet terén annál<br />
szükségesebb a belső érzelmeknek külső szertartásokkal és<br />
formákkal való támogatása és kifejezésre juttatása, minél<br />
elvontabb a vallási életnek tárgya magában vévé. Hiszen<br />
akiknél a vallásosság sohasem nyilatkozik meg és nem keres<br />
tápot a szokásos külső formákban is, azok a tapasztalat sze-<br />
rint rendesen meglehetősen békén is szokták hagyni af jó Istent<br />
s vallásosságuk alig egyéb önmegnyugtató képzelődésnél.<br />
Viszont ahol úgynevezett külsőségek: ájtatosságok, isten-<br />
tiszteletek, gyónás, áldozás, egyesületek stb. virágoznak, ott<br />
egyúttal elevenen fejlődő hitéletet is tapasztalunk, ott a leg-<br />
mélyebb benső vallásosság is rendesen magas fokon áll.<br />
Hogy a műveltekre a külső formák és szertartások, fő<br />
leg ha kellő fénnyel és méltósággal folynak le, ne volnának<br />
hatással 1 ? Megint csak túlmerész állítás. Egy karácsonyi éj-<br />
féli mise, egy húsvéti feltámadási ünnep, az Egyház nagyböjti<br />
és nagyheti gyászszertartásai, egy Ürnapi körmenet, egypap-<br />
szentelési szertartás, egy temetési pompa stb. kiben ne kel-<br />
tene magasztos vallásos érzelmeket, a legműveltebbek<br />
között is?
Change language