A katolikus egyház krisztusi eredete

197
a csábítást, a hűtlenséget, a fajtalanságot, a szemérmetlensé-
get, a szabad szerelmet; hogy felfüggesztenék a gyónás, az
áldozás, a misehallgatás, a böjt, az egyházi tekintélytisztelet
parancsait. Bezzeg a kereszténység megszűnnék az lenni,
ami; elvesztené a tisztult lelkek nagyrabecsülését, de viszont
elesnék az az óriási ellenszenv is, mellyel ma sokan az Egy-
ház s a kereszténység ellenében viseltetnek. Hányan „térné-
nek meg”, ha nem kellene a megtéréskor idegen és jogtalanul
szerzett vagyonokat visszaszolgáltatni, bűnös szövetségeket
fölbontani, tiltott élvezetekről lemondani! Hány válnék az
Egyház lelkes hívévé, ha az a gyűlölt megtartóztatási esz-
mékkel, a VI. és IX. paranccsal nem rémítgetné! Hány
aposztata térne vissza, hány elszakadt hitközség katholizálna
újra, ha ez a megtérés nem járna hibabevallással, lemondás-
sal és áldozattal!
Euler, a világhírű mathematikai lángelme, így ír erre
nézve azon művében, melyet a „Szabadgondolkozók ellen” írt:
„A kinyilatkoztatott vallás iránti ellenszenv a legtöbb ember-
nél végelemzésben az akaratból ered. Ezek az emberek min-
denen megakadnak, amit pl. a Szentírás közöl, viszont más
dolgokban végtelen hamar megnyugosznak s hiszékenyek.
Ezeknél nem is használ sokat az értelmi érvelés, ha be nem
áll az erkölcsi újjászületés. A geometria a legnyilvánvalóbb
s legvilágosabb tudomány, de azért abban is vannak olyan
nehézségek, amelyeket egy gyenge elme meg nem tud fejteni,
sőt amelyeknek láttára a tanulatlan ember a biztos igazságot
is hajlandó lehetetlenségnek nevezni. Már most vessük ezért
sarokba a geometriát, mint afféle értéktelen elmeszüleményt 1 ?”
(Rettung der Offenbarung gegen die Einwürfe der Frei-
geister.)
A kereszténység értelmi magassága.
S ezen erkölcsi kötelezettségeken kívül hányat tart
vissza a kereszténység értékelésétől és lelkes szeretetétől a
keresztény hitelvek intellektuális átértésének nehéz volta!
A kereszténység nem egyszerű filozófiai rendszer, melyet
néhány hangzatos jelszóba s költői lendületességű fejtege-
tésbe lehetne foglalni. A kereszténység sokkal magasabb és
mélyebb, sokkal tágabb és sokoldalúlag elágazóbb tanrend-
szer, semhogy azt felületességhez szokott és külszín szerint,
első benyomások alapján ítélkező elmék a maga egész nagy-
ságában és szépségében meg is érthetnék. Nem csoda aztán,
ha lenézik, amit megérteni és megbecsülni képtelenek s a