A katolikus egyház krisztusi eredete

234
guk is. Bádenben a század fordulóján az átlagos vagyonos-
ság így oszlott meg: a katolikusok átlagos jövedelme fejen-
ként 2100 márka volt, a protestánsoké 3700 márka, a zsidóké
18.000 márka. Még feltűnőbb volt ez a különbség Mannheim
városban. Itt a katolikus átlagos jövedelme volt 2000 márka,
a protestánsé 5200, a zsidóé 42.000 márka. Freiburgban 1905-
ben egy-egy protestáns átlag háromszor, egy-egy zsidó átlag
nyolcszor annyi egyenes jövedelmi adót fizetett, mint a
katolikus, Karlsruheban a protestánsok két-háromszor, a
zsidók hét-nyolcszor; Mannheimben a protestánsok háromszor-
négyszer, a zsidók 29-30-szor, Frochheimben a protestánsok
háromszor, a zsidók tízszer annyi egyenes jövedelmi adót fizet-
tek mint a. katolikusok. Természetes, hogy a világháború s
az utána következett európai gazdasági felfordulás még
mérheietlenebbül felfokozta a zsidóság vagyoni túlsúlyát;
hiszen el lehet mondani, hogy az iszonyú négyéves vérfürdő
Európában mindenkit koldussá tett s egyedül a zsidó nagy-
tőkének szerzett sohasem is álmodott gazdagodás! lehetősé
geket.
Ez az óriási vagyoni túlsúly lette lehetővé a zsidók
nagyarányú terjeszkedését az értelmiségi pályákon is. Buda
pesten egyes iskolákban a zsidók abszolút többségben van-
nak. Ausztria, orvostanhallgatóinak egy harmada, Magyar-
ország fiatal orvosainak több mint fele zsidó. „A másik
logikai következmény – így folytatja Haller István fentebbi
idézete – ugyanennek a felekezetnek a szellemi téren való
rohamos térfoglalása, a katolikusoknak a hivatalnoki, a
diplomás pályákon való háttérbe szorulása s ami ezzel jár,
a szellemi kultúra terén való vezető szerepnek is lassú el
vesztése. Hogy mily rohamosan fog ez megtörténni, arra
szolgáljon mértékül ez az adat. A budapesti tudományegye-
temen az 1911-12. tanévre beiratkozott 7547 hallgató. Lévén
a lakosságban 61 százalék katolikus és 4.4 százalék zsidó,
ennek megfelelően a helyes felekezeti megoszlás ez volna az
egyetemen: kellene lenni 4603 (61 százalék) katolikus és 333
(4.4 százalék) zsidó hallgatónak. Van azonban 3329 (44.1!) szá-
zalék) katolikus és 2512 (31.97 százalék) zsidó egyetemi hall-
gató. A mi. hiányunk 16'89 százalék. Λ zsidóság felülmúlja
27.57 százalékkal a lakosságban képviselt arányszámát. Hét
szer annyi zsidó hallgató van a budapesti tudományegyete-
men, mint amennyinek természetszerűleg lennie kellene.
A további fejleményeket belátni könnyű.
„Ennek a megdöbbentő jelenségnek is gazdasági oka