A katolikus egyház krisztusi eredete

55
esetre sem képviselheti az ő nagy egyház- és országeszméjét
s hogy csak hitében, hitéletében, szervezetében és kormány-
zatában teljesen egységes és egyetlen testület nevezheti
magát jogosan az „ő Egyházának”.
Ezt a tételt pedig azonnal beigazoltuk, mihelyt kimu-
tatjuk, hogy Jézus az ő híveinek közösségét mint egy testü-
letet, mint hitében, szertartásaiban, kormányzatában lénye-
gileg egységes vallási társulást fogta fel.
Az idevonatkozó érvek részint közvetlenül Jézus szar
vaira nyúlnak vissza, részint az ősegyház legelső századai-
nak hitét veszik kiindulópontul s minthogy azokban joggal
ismerjük fel az apostoli idők szellemének tovaszármaztatóját
és hagyományainak legelevenebben lüktető eredét, közvetve
ezek is Krisztus intézkedéseire vezetnek vissza.
Krisztus Urunk csak egy Egyházat alapított.
Krisztus maga a legvilágosabban s ismételten kifejezi
intézményének, egyházának egységes jellegét. Teszi pedig ezt
majd bennfoglaltan, majd kifejezetten.
Bennfoglaltan már azzal is jelzi alapításának egysé-
gességét, hogy mindig csak egy egyházról, egy országról, egy
nyájról beszél. „E kősziklán fogom építeni az én Egyháza-
mat” (μ,ου την έκκλησιαν) Ha valaki panaszodra nem hall-
gat, úgymond, „mondd meg az Egyháznak” (τη εκκλησία).
Mindenki, akinek ép nyelvérzéke van, megérzi ezeken
a szavakon, hogy itt Krisztus nem puszta logikai egységet
ért, hanem szociális egységet, amely hivatva van az össze-
tartást és testvéries együttműködést fentartani és megvédel-
mezni. Pusztán logikai egységhez nem lehet panaszra menni,
attól nem lehet döntést várni. Ugyanez a gondolat magya-
rázza meg a jelenséget, hogy Krisztus Egyházát sohasem
hasonlítja össze szervezetlen, öszefüggéstelen tömörülések-
kel, hanem mindig valamely szerves vagy szociális egységet
nyújtó dologgal. A mennyeknek országa (a Messiás Egy-
háza) hasonló, úgymond, egy országhoz, családhoz, terebé-
lyes fához, egyazon ember vetéséhez vagy szőlőkertjéhez.
Sohasem mondja pl., hogy hasonló a fövényhez, kő halmaz-
hoz, a tengerhez stb.
De kifejezetten is annyira hangoztatja Egyházának
egységét, hogy jobban már igazán alig volna lehetséges-
Búcsúbeszédében (Ján 17) ötször egymásután a legnagyobb
nyomatékkal kéri az Atyát, hogy tanítványai és hívei min-