A katolikus egyház krisztusi eredete

210
legdestruktívabb elemei a józanabb elemek ámuló vagy meg-
botránkozó hallgatása mellett terjesztik azokat a fölfogáso-
kat, melyek minden dekadenciát, minden züllést és bomlást,
minden ellenmondást és képtelenséget a tudományok király-
nőjének, a természettudományos alapon mozgó modern élet-
nek jelszavaival szentesítenek.
A sajtó.
A szellemi élet anarchiájának s általában a Krisztus-
országtól elidegenedő irányzatnak egyik főtényezőjét futólag
már érintettük is. Közönségünk elkereszténytelenedésének
egyik legnagyobb előmozdítója kétségtelenül a modern lelki-
ismeretlen sajtó. Az a sajtó, mely merőben üzleti és párt-
szempontból mérlegel igazságot és jogot, érdemet és életké-
pességet s az olyan magasztos etikai és dogmatikai tanrend-
szernek, az olyan meg nem alkuvó, föl nem használható, meg
nem vesztegethető elvnek, aminő a katolicizmus, már sajál
megvesztegethetőségénél, felületességénél és haszonelviségé-
uél fogva sem lehet jóbarátja. Az a sajtó, mely a maga kon-
krét valóságában túlnyomórészt oly pénzemberek és pénzcso-
portok expozitúrája, érdekügynöke s ügyvédje, akik s ame-
lyek a keresztény gondolattól teljesen távol, állanak. Az a
sajtó, mely mintegy máról-holnapra egész nemzedékek taní-
tóivá, nevelőivé, észrevétlen irányítóivá, kormányzóivá ava-
tott oly egyéneket, akik e nagy szerepre való hivatottságukat
semmivel sem bizonyították be, legfölebb azzal, hogy ügyesen
és behízelgően kezelik a nyelvet, a tollat, a stílust. Az a
sajtó, mely fönnállásának legfőbb eszközét, az előfizetők
toborzását azáltal űzi, hogy a legolcsóbb népszerűséget haj
hássza s állandóan engedményeket tesz az olvasóközönség
romlott hajlamainak, felületességének, hiúságának és élvezet-
vágyának.
Ez a sajtó Európa szerte igen nagy százalékban a vallás-
és keresztényellenes tábornak, elsősorban a zsidóságnak és
szabadkőmívességnek kezében van; érthető tehát, hogy a
katolikus gondolattal szemben elkeseredett ellenállást fejt ki.
Elég tanulságos e téren a magyarországi sajtó megfigyelése:
a keresztény éra. kezdete előtt az összes elterjedt fővárosi
zsidó napilapok a legnagyobb gyűlölettel s elfogultsággal
kezelték a keresztény és katolikus ügyeket s ugyanakkor
olyan „morált” hirdettek, mellyel a keresztény eszmekör tisz-
tasága meg nem fér. S a fővárosi sajtó keresztényellenessé
gét utánozta a vidéki sajtó is; így a csaknem színtiszta kato-