A katolikus egyház krisztusi eredete
A katolikus egyház krisztusi eredete
A katolikus egyház krisztusi eredete
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
135<br />
hit, erkölcs s Isten parancsa csak arra valók volnának, hogy<br />
az emberek „lelkészi” asszisztenciával keresztülgázoljanak<br />
rajtuk!<br />
„Az Egyház a haladás kerékkötője.”<br />
Az Egyházról, mint a haladás kerékkötőjéről, csakugyan<br />
csak az beszélhet, aki nem ismeri az emberiség kétévezredes<br />
művelődéstörténelmét! Alább külön fejezetben fogjuk tag-<br />
lalni az Egyház szerepét a kulturális haladás terén; itt csak<br />
a kérdés negativ oldalával foglalkozunk.<br />
Az Egyház kultúraellenességét azok szokták hangoz-<br />
tatni, akiknek szemében a kultúra vagy annyi mint a gaz-<br />
dasági életnek minden eszközzel való fejlesztése, a lélek és<br />
lelki szempontoknak esetleg mérhetetlen kárával is, vagy<br />
akik haladás és kultúra alatt a tévedés egyenjogúsítását<br />
értik az igazsággal és valódi művelődéssel. Az Egyház igenis<br />
sokáig egyáltalában eltiltotta híveit a kamatszedéstől, de ki<br />
állíthatja, hogy a modern iliblerális bankokrácia a maga<br />
merő tőkeelviségével valóban haladást és kulturális előbbre-<br />
jutást jelent az emberi társadalom életében? Néhány ezer<br />
ember jól érzi magát ebben a rendszerben, milliók pedig<br />
elsorvadnak alatta: kultúra ez? Az is igaz, hogy az Egyház<br />
sohasem hirdette a korlátlan vélemény- és tanszabadságot,<br />
de a vélemények s tanítások szabadságának csak ott vetett<br />
gátat, ahol arra joga volt, ahol bebizonyosodott igazságok<br />
állták útját a „szabad” gondolkozásnak. Istentagadó, felfor-<br />
gató, erkölcstelen eszmék terjedését az Egyház igenis akadá-<br />
lyozta s akadályozza ma is minden eszközzel, amely rendel-<br />
kezésére áll: index-szel s hasonlókkal; de vajjon szégyene ez<br />
s nem dicsőségei Az Egyház csak az igazság s főleg az<br />
isteni kinyilatkoztatás jogait védte, amikor a szabadgondo-<br />
latnak kinevezett vallástalanságot támadta, s ebben csak<br />
azok láthatnak hibát vagy az emberi haladásra nézve ve-<br />
szedelmet, akik szerint a legszilárdabb s legbebizonyítottabb<br />
igazságot is, főleg az isteni kinyilatkoztatást újból és újból<br />
meg szabad kérdőjelezni.<br />
Egyszer-egyszer előfordult, hogy az Egyház egyes kép-<br />
viselői, esetleg egy-egy római kongregáció is, annyiban túl-<br />
ment a célon, hogy ott is hit veszélyt látott, ahol nem volt<br />
(Galilei-eset). De mi következik ebből? AH <strong>egyház</strong>i csalat-<br />
kozhatatlanságot ezek a szórványos esetek egyáltalában nem<br />
érintik. Általában pedig az Egyház gondos óvatossága s<br />
konzervatizmusa sokkal nagyobb érték, mint amekkora baj