POSITIV AESTHETIKA

113
fejlődik ki sajátos szerkezetükben ilyen és ilyen benyomás újabb
és újabb felfogására, mely ismétlődve megint előidézheti, hogy
az agykéreg sejtjeiben ez érzéklet képe érzékszervi izgalom
nélkül is. esetleg más izgalmak következtében maga is fel-
idéződhetik, azaz a sejtek maguktól belejönnek amaz izgalomba,
melyre dispositiót nyertek. Így magyarázza Wundt (Essays.
1885. Leipzig: Gehirn und Seele) a suggérait kép, vagyis
a képzetfelidézés mechanismusát. Nincsenek az agykéreg
sejtjeiben semmi lerakodások – mondja. – hanem csak dis-
positio bizonyos sajátos izgalmakra, helyesebben sajátos he-
lyekről kapott izgalmakra. Ez a legvalószínűbb magyarázata
a képzet mivoltának, mely oly fontos a képzetek életében,
az emlékezet és képzelet vizsgálatánál a psychologiai rész-
ben. A képzet reális nyelven tehát az agysejt dispositiója
bizonyos izgalomra. Bizonyos ismételten kapcsolatos sejtek
izgalma folytán hasonló dispositio jő létre a kettő közt is, s ez a
physiologiai associatio.
Hasonló Spencer és Münsterberg felfogása, kik az asso-
ciatiót úgy magyarázzák, hogy az egyes idegsejt izgalma tovább
iparkodik terjedni a környező részben, s amerre a «legcseké-
lyebb ellentállást» találja, arra az idegpályára és sejtre csap
át; a «legcsekélyebb ellenállást> pedig ott fogja találni, ahol
ép a megszokás lerontotta vagy csökkentette ez ellentállást a
többször ismételt izgalom-átáramlások által.
így tehát, mikor valamely házon a fekete zászlót pil-
lantom meg, ez érzékszervi izgalmat a projectiomechanismus
elhozza az agykéregbe s ott mint sensatio egy bizonyos sejt-
ben véget ér ez izgalom, azaz meg nem nyugszik, hanem
iparkodik a környékező idegsejtekbe átáramlani, s mint ahova
már »dispositiója« van, ahova «legcsekélyebb» az ellentállás
fog átáramlani s az arra dispositiós sejtben fölkelteni a halál
gondolatát és így tovább ... ez volna az associatiók physio-
logiája. Az emlékezés e szerint rendesen ép egy sensatiótól