POSITIV AESTHETIKA

109
érzet egyenesen nő, az inger a logarithmus szerint s ha az
ingerküszöböt egység gyanánt fogadjuk a természetes loga-
rithmusok szerint, amit Fechner psychophysikai alaptörvényül
vett, újabb kutatások szerint nem helyes. Hering szerint az
mondható, hogy a különbség két egész különböző nagynak
tetsző egynemű érzés közt az inger nagyságával egyenes
arányban nő. Azt hiszem annyit fentarthatunk: hogy relatív
ingerkülönbsegekre absolut érzetkülönbségek felelnek. Az
érzeterősség (intensitas) nem az adott ingernek, hanem az
ingerérték és a megfelelő küszöbérték viszonyának felel meg.
Minden érzek bizonyos relatív határok közt mozog.
Megvan minimális ingere, melyet már érez s maximális
ingere, melyet még érez. A minimális határt ingerküszöb-
nek (Reizschwelle), a maximálist ingermagaslatnak (Reiz-
höhe) nevezzük. Az érzékenység függ mindkettőtől, és pedig
a küszöbtől fordított,, a magaslattól egyenes arányban. Mennél
kisebb a küszöb s mennél nagyobb a magaslat, annál nagyobb
az érzékenység. Az érzékenység sokféle, függ az illető ingertől,
alanytól, sőt egyazon alanyon is különböző időben különböző.
Az érzeteknél kétféle téren működhetik a psychometria,
a tünemények mérése: psychophysikai úton s a lélektani
psychikai idő vizsgálatában.
1. A psychophysikai vizsgálatok az inger, érzet viszo-
nyát, határait, módosulásait igyekeznek formulákba önteni.
Az érzetet nem mérhetik, mérik az ingert. Ezek a vizsgálatok
a Weber törvény alkalmazásai az egyes különböző fajú érzetek
körében. Fechner szerint pl. a hangnál csak a 4 és 3 viszonya
szerint való relatív erőbeli különbséget veszszük észre. Mind-
ezen méréseknél ép az érzet absolut különbségei alkalmával
relatív ingerkülönbségeket találtak. Ránk nézve ez a lényeges.
2. Psychikus processusok mérése azon idő mérése,
mely bizonyos lelki tünemények lefolyásához kell. Ez a psycho-
logiai idő (v. ö. Essays ν. W. Wundt, Leipzig 1885: a