POSITIV AESTHETIKA

557
nak s tollazatúkban is ekkor pazarabb színpompát fejt ki a
természet (Descent of Man. 1871. III. fej. Szépérzék.). A
madaraknál szerinte külön menyegzőtollruhát lehet megkülön-
böztetni czifra dísztollakka), hosszú lefüggő tollakkal meg
bóbitákkal, melyet a nemi kiválás kedvéért látszanak nyáron
át viselni s télen, mikor feltűnő voltával veszélyes lehetne,
téli tollazattal cserélik fel (U. o. XV. fej. A mennyegzőtollazat
elvesztése tél idején.). A létért való küzdelemben a nemi
kiválás okozta versenyben e díszek, ékességek fegyverek, mint
másodlagos nemi tulajdonságok, melyek a két külön nemű
egyén vonzódásának fokozására s így a faj fenntartására
szolgálnak.
De nemcsak az állatvilágban, hanem a növényország-
ban is ügy tapasztaljuk, hogy a legtökéletesebb formákat,
illetve a nekünk legszebb formákat ép a nemi élet idejében
és ép a nemi életet képviselő alakokban, tudniillik a virá-
gokban találjuk. Nincs tudomásunk róla, hogy e kérdéssel
behatóbban foglalkoztak volna. Azt lehet mondani, hogy
azért tetszenek nekünk a virágok, azért találjuk szépnek,
legszebbnek a növényeken, mert szabályos alakokat tüntet-
nek fel, finom vágású, könnyed, számuk szerint mértani sza-
bályossággal elhelyezett virágleveleket, melyeknek színezése
is könnyed, üde s jól esik a szemnek. De mért fejlesztenek
ki a növények ép a virágban ily alak és színpompát. A virág-
levelek élénk színe egyes növényeknél ugyan magyarázatát
találja a természetes kiválás útján abban a körülményben,
hogy az élénk színek oda csalják a porzókhoz a bogarakat,
a melyek a szőrös lábaikra rátapadó virágport magukkal
vivén más virágra, a virágpor és a bibe érintkezését közve-
títik. De ez csak egyeseknél s csak az élénk színeknek adja
magyarázatát. Annyi tény, hogy a szép formák, színek ép
a növények nemi életében jelennek meg. Hiszen csak egy
lángba borult vadrózsabokrot kell megnézni nyár elején, a