POSITIV AESTHETIKA

587
különös tekintettel a népköltészetre és általában a históriai
és ethnographiai különbségekre.
Az érzésekről, mint kapcsolatos lelki működések combi-
natióiról szóló külön részből ki kell emelnünk az érzések
kétféle felosztásának physiologiai és biológiai felosztásként
való, természetes rendszerezését; Lángénak Dumas vizsgálatai
által beigazolt érmozgató változások folytán fokozódó vagy
csökkenő életműködés – elméletének az ezt megérző szervi
érzetekkel való kiegészítését s így a hangulat magyarázatát;
különös hangsúlyozását a n euro vascularis összefüggésnek,
mely által külső benyomások így előmozdítólag vagy hátrál-
tatólag hathatnak az életműködésekre s mely így ép a kelle-
mes és kellemetlen általános érzéssel aesthetikailag elsőrangú
fontosságot nyer; a tulajdonképeni aesthetikai gyönyörérzés
vizsgálatát; érzéseink visszavezetését ösztöneinkre, mint végső
alapra s ez alapon a szép főformáinak s ezek eredetének
vizsgálatát; a fenségesnek s ellentétének a nevetségesnek,
mint az egyéni ösztön játékának s különösen a tragikumnak
ilyetén természeti magyarázatát; a tulajdonképeni szép, a
gyönyörű s a szerelem érzései viszonyának, a szép-érzés
eredetének vizsgálatát, végül az aesthetikai érzéseknek, ösztö-
neink játékaként való meghatározását s a természeti és mű-
vészeti suggestio megkülönböztetését s a műalkotásnak és
műélvezésnek hatásfolyamatokként való vizsgálatát.
Mindezek közül nézetünk szerint, mint értékesebb ered-
ményeket különösen kiemelhetjük az érzéki-kellemes kutatását,
physiologiai jelenségek aesthetikai értékesítését s itt első sor-
ban aesthetikai térszemléletünk centrálisán csoportosító haj-
lamának magyarázatát a szem sajátosságából, a centralis
látásból és az egyirányú kiterjedés iránt való sajátos elősze-
retetének physiologia magyarázatát, a szem megfelelő optikai
hibájából, a tér- és időfelfogás, érzékleteink rendezésének
physiologiai vizsgálatát, a művészi typus, művészi hivatás