POSITIV AESTHETIKA

206
A mozgás kifejezésbeli szépségét (expression du mou-
vement p. 163-220.) pedig első sorban a könnyedség ki-
fejezésében (expression de l'aisance p. 164-199.) látja. Ε köny-
nyedségnek, természeti és erkölcsi könyedségnek a kifejezése
volna az, amit kellemnek (grâce) nevezünk. Spencer ugyan
azt állítja, hogy általában azok a mozdulatok teszik ránk a
«kellem» benyomását, amelyek «a legcsekélyebb erőfogyasz-
tással» járnak (Tanulmány a kellemről). Általánosságban igaz
is ez. Igaz, hogy az ilyen mozdulatok, melyek a «kellem»
hatásával vannak ránk, a «legcsekélyebb erőfogyasztással»
járnak, de a «kellem» több, bonyolultabb valami ennél a
mechanikai szépségnél. Más is kell hozzá. A legcsekélyebb
erőfeszítésen kívül a természeti és erkölcsi könnyedség
kifejezése nyilatkozik a mi egyéni szokásainknak való meg-
felelésében (conformité avec nos habitudes personelles p. 170.),
a kígyó mozgásaiban például reánk nézve mindig lesz valami
visszataszító, ami «nagyon összeférhetetlen a mi egyéni szer-
vezetünkkel», továbbá látható erőfeszítés hiányában, a zaj
hiányában, a látszólagos könnyedségben (légèreté appa-
rente), a támasztópont lehető legnagyobb szilárdságában,
a látható ellentállás legkevesebbjében, a rhythmus szabad-
ságában, a czélfeletartás szabadságában, az erőfeszítés
pazarlásában. Darwin a nemi kiválásról írott híres munká-
jában az alakok, díszítések szépségét részben a kaczérkodó,
hódító nemi ösztön nyilvánulásaiból magyarázza. Tagadhatat-
lan – úgymond Souriau – hogy a mozgások kelleme a csábítás
egyik leghatalmasabb eszköze, szándékosan törekednek rá
e czélból, s hogy főleg a fiatal leányban jelentkezik akkor,
mikor asszony válik belőle; a kellem érzésében tehát mindig
része van a nemi vonzalomnak. Része van továbbá a moz-
gás kifejezésbeli szépségében az erő kifejezésének (esthétique
de la force p. 200-209), ez teheti fenségessé, hisz a «valódi
fenséges az erő-fenség» (le sublime dynamique), s végül a