POSITIV AESTHETIKA

409
ről Alfred Binet is írt egy czikket a Revue des Deux
Mondes-ban (1894. oct. 1.) a «színes hallás» (audition
colorée) problémájáról. Pilo «Visuali» néven külön csoportot
különböztet meg az emberek közt, a kik hajlandók látás-
érzékleteket kapcsolni másféle érzékletekhez is.
Ilyenféle kapcsolatokhoz kell sorolnunk a legújabb franczia
irodalomban, Fernez-Montesquieu gróf verskötetében (Les
Chauves-Souris) található értelmetlen hangok játékát, mely
elvetve a szó bilincseit, a hangulatot tisztán az egyes han-
gokhoz fűződő érzelmi velejáróval szeretné kifejezni, tehát
merő hangfestés útján. Hogy ez nagyon is problematikus
vállalkozás s inkább csak játéknak tekinthető, mert értel-
metlen hangok elegye marad, nagyon természetes.
Ha a tulajdonképeni hangulati kapcsolatokat tekint-
jük, meg kell különböztetnünk az érzéki benyomásra támadt
hangulatváltozást, melynél azonban az érzéki benyomáshoz
kapcsolódó, azt magyarázó képzetműködések is közrejátsz-
hatnak, s a feltámadt vagy tovább is jelenvaló képzetet
követő vagy vele együtt jelenvaló hangulatváltozást s a már
ismertetett hangulat-képzet-kapcsolást.
Ha az érzéki benyomáshoz előleges képzetműködések
alapján kellemes hangulat, általános kellemes állapot csat-
lakozik, örömérzésről beszélünk, ha kellemetlen szomorú-
ságról. Ha hirtelen, erőszakosan történik e folyamat s kül-
sőleg bizonyos reactiv, íelelő izgalmakban fejeződik ki, a
kellemes hangulati kapcsolatot ujjongó, kitörő örömnek, a
kellemetlent haragnak, dühnek bosszankodásnak, fellob-
banásnak nevezzük. így Darwin érdekesen figyelte meg egy
gyermeken (Biographical Sketch of an Infant. Mind, 1877.),
mint nyilvánult a homlokon jelentkező gyenge ránczban az
első harag, mikor a gyermek meglehetős hideg tejet kapott.
Ε reactio biztos jele volt a belső kellemetlen érzésnek. Ha
valami bekövetkezhető benyomás előleges képzetkapcsolá-