POSITIV AESTHETIKA

43
amint az idegsejtben létre jő, szorosan összefügg a megfelelő
chemismussal, chemiai folyamatokkal, az élénk anyagcseré-
vel s bizonyos mértékben igaza látszik lenni Le Dantecnek,
mikor az anyaghasonítás és működés azonosságát hangsú-
lyozza «functionalis anyaghasonítás» törvénye czímén.
Hogy terjed aztán tovább ez az izgalom? Tudjuk,
hogy az egyes neuronok közt nincs közvetlen összeköttetés,
csak érintkezés, contiguitas. Az izgalom tehát nem terjed
egyik neuronról közvetlenül a másikra, hanem úgy képzelik
az áttételt, mint ahogy az inducált áramnál a primaer tekercs
árama indít áramot a secundaer tekercsben, mire az anató-
miai berendezés, mint említettük, felettébb kedvezőnek látszik.
Galvani óta tényleg szeretik villamosság-félének tekin-
teni a tovahaladó idegizgalmat, az ideghálózatot meg a
távíró sodrott fonalaival összevetni. Vannak azonban adatok,
melyek ellene szólnak. így egyikének sem felel meg az ismert
molecularis mozgásoknak. Tény, hogy legközelebbi rokon-
ságot mutat a villamos energia-alakkal; ezért nevezte Dubois-
Reymond «állati villamosság»-nak (thierische Elektricität).
Nevezhetjük általános néven állati energiának. Ez állati
energia, ez idegizgalom oly változás tehát, mely az idegben
részecskéről részecskére hullámszerűen előhaladó energia-
felszabadításban áll.
Azokat az idegeket, melyeknek izgalomvezetése centri-
petal^ érző-, melyeké centrifugai, mozgatóidegeknek hívjuk.
Természetes inger alatt a rendes, szokásos ingereket
értjük, ilyen a mozgatóknál a központi impulsus, az érzők-
nek a hő, nyomás, íz, illóanyagok, szag-, hang-, fényingerek.
Általános ingerek, melyek mindegyikre hathatnak: erőmüvi
hatás, hő, vegyi hatás, villamosság. Ily általános inger mozga-
tóknál izomösszehúzódást hoz létre, érzőknél pedig érzék-
ietet, melyet tudatunk az érzékszervbe helyez, ha az ideget
útjában is izgattuk, sőt csonka végtagokon is az illető egyén