POSITIV AESTHETIKA

165
honnan a régi helyre, mint a postagalambok. Olyan fajoknál
is, melyek nem igen röpülnek, megmaradt e látóélesség és a
látásérzetek e vezérszerepe, mint védelmi eszköz. Csak házi
pulykáinkra tekintsünk. Nem röpül a magasba s nincs szüksége
látásérzékletei különös élességére és kapcsolásaira azért, hogy
onnan is tájékozódhassék a föld felületén levő dolgokról,
hanem a földön lépegetve is észre veszi ám a felette, a levegő-
égben keringő héját, ragadozó madarat s rögtön figyelmez-
teti ijesztő hangon a gazdaasszonyt. Van is akkora szeme,
akár az agyveleje.
És valóban, ha előveszszük megint Edingernek Az agy-
pályák kifejlődése az állati sorban czímü összefoglalását,
megtudjuk, hogy a thalamus, a látótelep, a látóideg ez alsóbb
rangú központja úgynevezett telepdúczaihoz alulról felfelé
haladva az állati sorban csak a madaraknál csatlakoznak
olyanok, amelyek agykérgi pályákat fogadnak magukba. A
madaraknál a látóideg ez elsődleges központjai hatalmas
rostköteggel kapcsolódnak az agykéreghez s – mint Edinger
mondja, egy csapással megváltozik az egész lelki fellépés.
A verebek messziről odaröpködnek a fedelekről a szórt táp-
lálék után. de ha papirosdarabkákkal próbáljuk csalogatni
őket, nyugodtan maradnak. A madár magasan repül táplá-
léka, a lakóházak stb. felett, röptében is fel kell ezeket ismer-
nie. Gondoljunk csak a ragadozó madarak biztos lecsapására,
a fészkek újrafeltalálására (ugyanott).
Világos mindebből, hogy a madarak térbeli tájékozódása
főkép a látó-érzékletek kapcsolásai útján történik, ezek alkot-
ják térfelfogását, ép úgy mint a mienket. Csakhogy a madár
tératlasza lényegesen fog különbözni a miénktől. Egyrészt
már érzékszervének szerkezete, különös látó-élessége, más-
részt központi szervének szerkezete, a magasban és rendkívül
gyorsan végzett (a fecske 58 métert tesz meg másodpercen-