POSITIV AESTHETIKA

566
useless exercise of faculties) mondotta (Principles öf Psycho-
logy II. Aesthetic sentiments). Érdekes megfigyeléssel toldotta
meg ezt aztán Use and Beauty czímű essay-jében, hogy
tudniillik a hasznossági tényezők, midőn elvesztették ebbeli
jellegüket, esetleg széppé válnak s másodlagosan így marad-
nak meg hasznosaknak. Így a kardok, buzogányok, sisakok,
melyek régente hasznos és szükséges hadi szerszámok voltak,
így kerülnek díszül a szalonokba.
Mindez csak az aesthetikai működéseknek, mint élet-
működéseknek czéltalan és haszonnélküli voltát emeli ki; ezt
Kant is hangsúlyozza «érdeknéküli tetszésé»-ben, mikor azt
mondja, hogy «a tetszés, mely az ízlésitéletet meghatározza,
minden érdeknélküli» (Das Wohlgefallen, welches das Ge-
schmacksurtheil bestimmt, ist ohne alles Interesse, – unin-
teressirt. Kritik der Urtheilskraft. §. 2.).
Az aesthetikai érzések tehát ösztöneink játékai. Czél-
talan működések, mint nem az élet fenntartására irányuló
érzéssk. Czéljuk azonban mégis van, a minden játék czélja:
a gyönyör. Ezek az élet szempontjából czéltalan és haszon
nélküli életműködések, amelyeknek egyetlen czéljuk maga az
érzés, a gyönyörérzés, ezek az aesthetikai érzések. Czéltalan
és mégis szeretjük, mert a faji ösztönnek az a czéltalan
vonzódása, a tökéletes alaknak az a csodálata, a faji ösztön
e homályos és czéltalan munkája jólesik, maga ez az érzés
gyönyörérzés s mint ilyen előmozdítólag is hat az életműkö-
désekre. Erezni ösztöneink izgalmát, főleg faji ösztönünknek
czéltalan vonzódását és rajongását, magáért ezért az érzé-
sért, mint gyönyörért, – ez a játék az emberiség játéka,
legszebb, legédesebb játéka: a művészet.