POSITIV AESTHETIKA

387
különféle alkotó elemek daczára is, benne a leghatalmasabb
egység lüktet. Ha most e jelenetek hangulatára még nem is
lehetünk tekintettel, ha csak kifejeződésüknek, a képzetműkö-
déseknek összpontosítását nézzük, hatalmas, egységes alapesz-
mét találunk e jelenetek között.
Ε jelenetek alapeszméje, eszmeköre: nem létezik abso-
lut tökéletesség az emberiség haladásában, nem létezik
absolut boldogság, minden világboldogító eszme túléli magát,
minden társadalmi forma tarthatatlanná válik. Ha Ádám
alakját nem is tekintjük; a közös hangulatokat is mellőzve,
e folyton ismétlődő eszmekör maga hatalmas egységbe fűzi
e világtörténelmi jeleneteket.
így az első képben mint Egyiptom pháraója, korlátlan
ura meggyőződik, hogy e dicsőség nem boldogság: «Hogy a
dicsőség percznyi dőre játék ...»; meglátja ennek a másik
oldalát, a «milljók egy miatt», a «silány számok» nyomorát,
s kifakad:
«legyen szabad
A. szolga nép. Mit is ér a dicsőség
Mit egy személyben ér utól az ember
Milljók vesztével és milljók jajával,
Kikben szintén az az ember lehel.»
Ε jelenet erős egységet mutat. Alapeszméje: a zsarnok
dicsősége milliók nyomorán mit sem ér, legyen a nép szabad.
A következő kép a népszabadságot tünteti fel. íme a belső
kapcsolat. Mily messze van ez minden tákolmánytól. A zsar-
nok dicsősége után a görög köztársaság, a népfelség követ-
kezik, amint a marathoni győzőt árulónak mondják s Ádám
kénytelen újra kifakadni: «Mi dőre a szabadság» . . . íme
az alapeszme, az egységesítés, szinte ugyanazon külalakban
is. «Gyáva nép», «ilyennek kell szabadság» ... ne törődjünk
vele, «éljünk magunkénak s keressük «a kéjt» az arasznyi
létben.