POSITIV AESTHETIKA

More documents

Recommendations

Info

548 félszeg, gyarló egyénnek. A tökéletes, egészséges faj győzelme ez a fogyatékos, félszeg egyén felett. Csak így, mint az egyén és a faj küzdelme, mint a tökéletlen egyén ösztönének meddő, hasztalan harcza a töké- letes faj ösztönével szemben, markolhat bele belső érző valóságunk mélyébe s kelthet bennünk ily hatalmas érzéseket a komikum. A fösvénynyel, mint félszeg, tökéletlen egyénnel szemben ott van az egészséges felfogású faj a lány s a fiú alak- jában, kikben az ifjúság vére lüktet s követeli természetes jogait szemben az apa bizonyos tekintetben, a zsugoriság formájában elfajult gondolkodásával. A képzelt beteggel szemben szintén ott az egészséges környezet, követelve a saját természetes jogait s diadalmaskodva a kifacsart gondolko- dású betegen. A szenteskedő pap is így nyeri el végre méltó jutalmát bűneinek az egészséges környezettől. A tökéletlen egyén bukása a tökéletes fajjal szemben – ez tehát az az érzéki kép, mely a nevetség érzését ben- nünk fel képes kelteni. Nem az Egy, nem az Általános, hanem az egyén és faj, melyek aztán természetes vonatkozásaiknál fogva érzéseink biológiai alapjaira, ösztöneinkre, képesek aztán ez érzéseket oly erős mértékben fel is idézni. Ε fel- idézett érzéseknél pedig valóságos ösztöneink játékával van megint dolgunk. A komikum is ilyen bizonyos játék. Nézzük már most: mi ez a komikum, a nevetséges buktának e hatása? Látva a nevetséges bukásának, a töké- letes fajjal szemben elbukó tökéletlen egyénnek hiú küzdel- mét, a néző természetesen és érthetően a faj álláspontjára fog helyezkedni. Senki sem akar nevetséges lenni, de mindenki hajlandó mást kinevetni. Ennek természeti okára ép az alábbiakban fogunk akadni. A néző tehát a faj szem- pontjából örvend, hogy elbukik az ily tökéletlen, félszeg egyén és vele szemben érzi saját egyéni tökéletességét, tehát
549 felsőbbségét a nevetséges hőssel szemben. És ép ez a felsőbb- ség jóleső érzése, saját egyéni ösztönének önbizalma, dia- dala, jóléte a látott tökéletlen, gyarló egyén meddő küzdel- mével szemben, ép ez a komikum érzése. A komikum tehát egyéni hatalmunk, erőnk, felsőbbségünk érzésének jóleső játéka, a tökéletes fajjal szemben hasztalanul küzdő töké- letlen egyén láttára. A nevetséges ősi forrását tehát az egyéni erő felső bő- ségének, diadalának érzésében kell látnunk. Érdekes erre nézve Hobbesnak, ki tudvalevőleg a világot mindenki har- czának mindenkivel szemben (bellum omnium contra omnes) tekintette, már 1640-ben írt munkájabeli nyilatkozata, melyre Höffding figyelmeztetett, hogy a nevetés hirtelen támadt diadalérzet (sudden glory), tehát az általános küzdelemben ép egyéni hatalmunknak, (elsőbbségünknek jóleső érzése (On Human Nature. IX. 13). Egyéni tapasztalatunkból tudjuk, hogy különösen a kétesebb tanulók, ha sikerrel felelnek a vizsgálaton, utána mind mosolyog, nevet. Ezt a nevetést, mint a bizonyos nehézség legyőzésének, az egyéni erő diada- lának kifejeződését, rokonnak kell tartanunk a vígjáték néző- jének nevetésével. Csakhogy míg ott tényleges legyőzés, diadal, itt csak a felsőbbség, a tökéletesebb létei, az egyéni erő, hatalom érzése. Tudjuk pedig, hogy az ilyen diadalér- zés, mint az életműködések fokozódása tulajdonkép oly érmoz- gató változásokból áll, melyek folytán fokozódik a véráram- lás, elevenebb lesz az izmok tevékenysége, feszülése s egyebek közt a megfelelő arczizmok feszülései, a nevetés reflexei jönnek létre. Ez a nevetséges physiologiai hatása. Az ilyen érzések művészi alkalmazását a vígjátékok- ban, a paródiákban, travestiákban, részben a gúnyversekben és egyéb komikus és humoros művekben találjuk. A humor- nál azonban magához a nevetségeshez mély vonzalom kap- csolódik s így a nevetés itt nem merő egyéni érzésből fakad,
Page 1 and 2:
POSITIV AESTHETIKA ÍRTA D R PEKÁR
Page 3 and 4:
Az érzésekre mindig elmond- hatju
Page 5 and 6:
VI jelenségeknek positiv módon va
Page 7 and 8:
VIII Ε pályamunka utolsó ötöd
Page 9 and 10:
X temi élettani tanársegéd úrna
Page 11 and 12:
Lap IV. Az érző idegek élettana
Page 13 and 14:
XIV 3. Az érkezésekről, mint kap
Page 15 and 16:
lenül elmélkedett a tér, idő, e
Page 17 and 18:
4 tetszés, nem-tetszés subjectiv
Page 19 and 20:
6 Így természetesen, önállóan,
Page 21 and 22:
II. Az aesthetikai érzésekről á
Page 23 and 24:
10 csak Grant Allen-nal foglalkozha
Page 25 and 26:
12 sokkal illustrálják azon elvet
Page 27 and 28:
14 Nem az egyén, hanem a faj javá
Page 29 and 30:
I Az aesthetikai érzéstan, vagy a
Page 31 and 32:
18 tapasztalható aesthetikai törv
Page 33 and 34:
20 ris erély. Tömegmozgás, mikor
Page 35 and 36:
22 A világosság szemérzéklet m
Page 37 and 38:
24 hullámzásából magyarázható
Page 39 and 40:
26 az ez okozta irányváltozásbó
Page 41 and 42:
I. Általános ideganatómia és -h
Page 43 and 44:
30 huzamosan futó tengelyszálakat
Page 45 and 46:
II. Különös ideganatómia: a sze
Page 47 and 48:
34 sárga folthoz vagy látóhárty
Page 49 and 50:
36 míg a magvas rész megmaradt pr
Page 51 and 52:
38 lesztés; 4. anyagcsere; 5. szap
Page 53 and 54:
40 Az érzés tehát az idegrendsze
Page 55 and 56:
42 tokát. A tengelyszál-nyúlván
Page 57 and 58:
44 azért az idegnek már nem léte
Page 59 and 60:
46 hivatását. Az azonos idegizgal
Page 61 and 62:
IV. Az érző idegek élettana. Az
Page 63 and 64:
50 egybevetése, mérése egy új s
Page 65 and 66:
V. A hallás. A hallás physiologia
Page 67 and 68:
54 Csak bizonyos csengéseket (Klan
Page 69 and 70:
56 lámái együtt indulnak meg, de
Page 71 and 72:
58 szerepel. A moll tehát nem tök
Page 73 and 74:
60 Talál-e lüktetést benne, vagy
Page 75 and 76:
VI. A l á t á s . A látás physi
Page 77 and 78:
erősen megtöri úgy, hogy a lencs
Page 79 and 80:
66 zöldes-kéket veri vissza, s in
Page 81 and 82:
68 vagy szélességbe kiterjedő n
Page 83 and 84:
70 érzékszervi szempontból nem s
Page 85 and 86:
72 Nem hibája, hanem a látóhárt
Page 87 and 88:
74 Míg térszemléletünk szereti
Page 89 and 90:
76 mint már tudjuk a fényről mon
Page 91 and 92:
78 Környéki látásnál a vörös
Page 93 and 94:
80 is fejezik ki a festők, hogy a
Page 95 and 96:
hogy a kékek emelkednek ki s a vö
Page 97 and 98:
84 tásban láthatjuk. Ε relatív
Page 99 and 100:
86 mint pl. a velenczei holdas éj
Page 101 and 102:
VII. A hang- és fényérzetek köz
Page 103 and 104:
90 értelemben vehető, tudniillik
Page 105 and 106:
92 Hozzájönnek az ethnographiai s
Page 107 and 108:
94 részén, tetején ugyanis, mely
Page 109 and 110:
96 szóval a hőmérsék (temperatu
Page 111 and 112:
98 részei). Ezektől lefelé halad
Page 113 and 114:
100 érzeteket vezetik, amilyenek a
Page 115 and 116:
102 s testünk változásai, s visz
Page 117 and 118:
104 ségre. Az állatvilágban ált
Page 119:
106 továbbá összes látás képz
Page 122 and 123:
NEGYEDIK RÉSZ. ÁTMENET A PSYCHOLO
Page 124 and 125:
110 Die Messung psychologischer Vor
Page 126 and 127:
112 'másik része érvényesít, v
Page 128 and 129:
114 associatio útján felébreszte
Page 130 and 131:
116 másokat kapcsoló-valamit ért
Page 132 and 133:
118 mészetesen kívül, a külvil
Page 134 and 135:
120 masabb suggestiv tényezők. Az
Page 136 and 137:
122 felelő érzést vagy mozgást.
Page 138 and 139:
124 részről a tulajdonképeni psy
Page 140 and 141:
126 művészi alkotás, bármily cz
Page 142 and 143:
128 ízlésének tudattalan szabál
Page 144 and 145:
szerinte - a hanglétra viszonyai
Page 146 and 147:
IV. Fénypsychologia. Láttuk, hogy
Page 148 and 149:
134 skop ép ezen alapszik. A két
Page 150 and 151:
136 számában, hol előfordul, ama
Page 152 and 153:
138 érzeteiben. Nem járul-e hozz
Page 154 and 155:
140 kell; ez nála öntudatlan, vag
Page 156 and 157:
142 valóságos viszonyok közt, me
Page 158 and 159:
144 rasa, mindent a tapasztalat ad.
Page 160 and 161:
146 feltevés tér- és időfelfog
Page 162 and 163:
148 következtetések», érzéki e
Page 164 and 165:
150 Ezekről az apriori meghatároz
Page 166 and 167:
152 accumulated experiences). Az ő
Page 168 and 169:
154 tetésénél felhívtuk a figye
Page 170 and 171:
156 körül, megfelelően a közpon
Page 172 and 173:
158 központok táplálkozása, meg
Page 174 and 175:
160 betegénél véredény-zavarok
Page 176 and 177:
162 részletét, ahol gyermekségü
Page 178 and 179:
164 csak ha megmozdul, veszik észr
Page 180 and 181:
ként, öt óra alatt Európából
Page 182 and 183:
168 Harmadszor az ezen érzékszerv
Page 184 and 185:
170 harmadik méretben tehát, mit
Page 186 and 187:
172 nyers anyagát, még inkább te
Page 188 and 189:
vagy: 174 Most búcsúzik el a Sej
Page 190 and 191:
176 Az aesthetikus szemlélet belev
Page 192 and 193:
178 legösszebogozottabb központja
Page 194 and 195:
180 helő, mint más szervezeti saj
Page 196 and 197:
182 létre, melyhez a sajátos disp
Page 200 and 201:
186 sajátos agyszerkezetet. Ezért
Page 202 and 203:
188 typusból, mint merőben az ala
Page 204 and 205:
190 kifejlődött kéregközpontokb
Page 206 and 207:
192 lyen legyen tehát az elrendez
Page 208 and 209:
194 megjegyezzük és hangsúlyozzu
Page 210 and 211:
196 vadászata, melyen az alakok te
Page 212 and 213:
198 nagy mesterei és első sorban
Page 214 and 215:
200 zését a rajzban és színezé
Page 216 and 217:
202 nyelv, az élőszó. Igaz, hogy
Page 218 and 219:
204 A mozgás aesthetikája az úja
Page 220 and 221:
206 A mozgás kifejezésbeli széps
Page 222 and 223:
208 nest előre, kissé a látóhat
Page 224 and 225:
210 Minden egyéni elmében, mint h
Page 226 and 227:
212 Több dolgok vannak földön é
Page 228 and 229:
1. A psychikai működések elemei.
Page 230 and 231:
216 mint az eddigiekben, e helyen i
Page 232 and 233:
218 kellemetlen. Ezután járul meg
Page 234 and 235:
220 rendelkezik, még alkalmasabb a
Page 236 and 237:
222 láng képét, a lángvonalt a
Page 238 and 239:
224 II. Oly benyomások, melyek mag
Page 240 and 241:
XVII. A hangulat. Minden benyomást
Page 242 and 243:
228 Nem inger ugyanis az ok, hanem
Page 244 and 245:
legtöbb esetben kíséri, mely a v
Page 246 and 247:
232 költőnk egy «mosolyt», egy
Page 248 and 249:
234 összege lesz az egész csoport
Page 250 and 251:
236 A pusztulás, az elmúlás ör
Page 252 and 253:
238 A benyomások képszerűségét
Page 254 and 255:
240 tern, a mennyiben korábbi érz
Page 256 and 257:
242 volt az első benyomás, menné
Page 258 and 259:
V. A képek és képzetek rendszere
Page 260 and 261:
246 egységesítése hozza létre a
Page 262 and 263:
248 ugyanaz lehet. A hogy az érzé
Page 264 and 265:
250 az emberi elme munkája. A kint
Page 266 and 267:
252 felhalmozódott energiamennyis
Page 268 and 269:
254 a vasoconstrictio, agykérgi v
Page 270 and 271:
256 újulását eredményezi. Ezt,
Page 272 and 273:
VIII. Érzéki és elmebeli felfog
Page 274 and 275:
260 említettük - ez aesthetikai f
Page 276 and 277:
262 ily akarat-érzésmagyarázatok
Page 278 and 279:
246 catiókat, kivehetjük belőlü
Page 280 and 281:
266 a Bahnung - régen utat tört,
Page 282 and 283:
268 Azt hiszem, hogy így tekintve
Page 284 and 285:
270 fogalmakat, esetleg egész érz
Page 286 and 287:
272 Hypnotisme, double conscience e
Page 288 and 289:
274 ezuláni, a hasonló vagy ellen
Page 290 and 291:
276 után közvetlenül felébred b
Page 292 and 293:
278 Az összefüggés foka alatt az
Page 294 and 295:
280 gesebb, legváltozóbb disposit
Page 296 and 297:
282 tehát az agykéregnek abból a
Page 298 and 299:
284 philosophique 1894. nov.). szem
Page 300 and 301:
III. A képzetkapcsolások aestheti
Page 302 and 303:
288 bájait, mint nálunk Balassi B
Page 304 and 305:
290 nyekkel s jelenségekkel éppen
Page 306 and 307:
292 különbözteti meg az elemi, a
Page 308 and 309:
294 mértéke a mű suggestiv volt
Page 310 and 311:
296 jük az egyes különféle hang
Page 312 and 313:
298 A zöldhöz Fechner szerint, a
Page 314 and 315:
300 ború mindenütt ellentáll, vi
Page 316 and 317:
302 való dispositio fejlődött ki
Page 318 and 319:
304 A hasonlító kapcsolásnak, a
Page 320 and 321:
306 vijjogást s a viharordítást
Page 322 and 323:
308 Előadásaiban Beöthy érdekes
Page 324 and 325:
310 költő képzetmunkássága kie
Page 326 and 327:
312 világot «halvány arczczal»,
Page 328 and 329:
314 mely bizonyos hangulatba ringat
Page 330 and 331:
316 kifejezni. A költői hatás ha
Page 332 and 333:
318 Sirat engem a madár is. Lehajl
Page 334 and 335:
320 állandósulás hiányában, ph
Page 336 and 337:
V. A különféle fokban állandós
Page 338 and 339:
324 oly képzetkapcsolását, mely
Page 340 and 341:
326 mű láttára a szemlélőben a
Page 342 and 343:
328 sulásokat hozván létre, új
Page 344 and 345:
330 Jaj be rövid az én bakkancsom
Page 346 and 347:
332 Hamlet, ki a felhő és medve k
Page 348 and 349:
334 tragung von Andern, 2. eigene
Page 350 and 351:
336 társítás. Csak ennek alapjá
Page 352 and 353:
338 tés a legnagyobb csapás a nag
Page 354 and 355:
340 Természetes már most, hogy me
Page 356 and 357:
342 hölgyek kéjes, hervasztó tű
Page 358 and 359:
344 nek vérrel borítója», a vé
Page 360 and 361:
346 «Rossz világ van idehaza, s k
Page 362 and 363:
348 az erdő a Buddha szent könyve
Page 364 and 365:
300 találjuk. Ε vándor-dalok ké
Page 366 and 367:
352 Eltekintve most e képzetsorok
Page 368 and 369:
354 Elmentem én a szőlőbe, Ráh
Page 370 and 371:
356 mennyiség, ennek minősége to
Page 372 and 373:
358 Hasonlóan, érdekes nálunk Ka
Page 374 and 375:
360 hangulatok, képzetek váltakoz
Page 376 and 377:
362 ahogy jöttek a festő fejében
Page 378 and 379:
364 A művészi suggestio általán
Page 380 and 381:
VIII. A képzetműködés a műélv
Page 382 and 383:
368 hangulathoz úgy és oly össze
Page 384 and 385:
IX. A képzetkapcsolásbeli szépr
Page 386 and 387:
372 Műveiben, V. kötet: Prózai D
Page 388 and 389:
374 A nyári folyóvíz Télen mega
Page 390 and 391:
376 «Ha enyém nem lettél. Hogy m
Page 392 and 393:
378 egy ismételten jelenik meg. Az
Page 394 and 395:
380 A páros rímű ősi nyolczasok
Page 396 and 397:
X. Α fogalmak és viszonyításaik
Page 398 and 399:
384 A fogalmak helyes, összeegyezt
Page 400 and 401:
XI. Az aesthetika főtörvénye a k
Page 402 and 403:
388 A római jelenetben tehát az
Page 404 and 405:
XII. A képzetműködések összefo
Page 406 and 407:
392 fontos bizonyos, körön belül
Page 408 and 409:
XIII. A hangulatváltozások. A han
Page 410 and 411:
396 a szervérző központok saját
Page 412 and 413:
XIV. Az egyéni alaphangulat. A gya
Page 414 and 415:
400 haza felszabadításának remé
Page 416 and 417:
402 Igen, a világ se jó, se rossz
Page 418 and 419:
404 trübe Wanderer. Unmuth. Zu sp
Page 420 and 421:
zetek uralkodó hangulatai is alá
Page 422 and 423:
408 Azonban nemcsak egy ugyanazon h
Page 424 and 425:
410 saihoz csatlakozik a kellemes h
Page 426 and 427:
412 mégis az egész alkotás ennek
Page 428 and 429:
414 mára, melylyel a kövekező r
Page 430 and 431:
416 grin a szerelem üdvét, szeret
Page 432 and 433:
418 tüntető példát tekintjük,
Page 434 and 435:
420 ennek megfelelő vagy elütő v
Page 436 and 437:
422 Az evolutionista lélektan a re
Page 438 and 439:
424 zetével fogyó energiája az i
Page 440 and 441:
426 száma elenyészően csekély.
Page 442 and 443:
428 Vizsgáljuk már most e kapcsol
Page 444 and 445:
430 szőr jön érintkezésbe». É
Page 446 and 447:
XIX. Az érmozgató változásokró
Page 448 and 449:
434 angol sebész is constatálta e
Page 450 and 451:
436 változásokat idéznek elő; a
Page 452 and 453:
438 úgy ugyancsak az agykéregből
Page 454 and 455:
440 ezt a festő, a képfaragó. Mi
Page 456 and 457:
442 izgalmat ép akaratműködésne
Page 458 and 459:
444 béli determináltsága éppen
Page 460 and 461:
XXI. A kifejező mozgásokról. Kif
Page 462 and 463:
448 ránczolódása a szem külső
Page 464 and 465:
450 Mint minden ilyen conventionali
Page 466 and 467:
XXII. A testtartásról és a testi
Page 468 and 469:
454 «Brit. Med. Journ.», Dec. 6tb
Page 470 and 471:
456 a beszéd, egyik az arczizmok,
Page 472 and 473:
438 (Szabálytalanságok az emberi
Page 474 and 475:
460 e halhatatlan typusának alakí
Page 476 and 477:
462 tehát, hogy még a testi szép
Page 478 and 479:
464 értelemben értjük, már pedi
Page 480 and 481:
466 Az előadásbeli hűség pedig
Page 482 and 483:
468 fokát, illetve állandósulás
Page 484 and 485:
470 jük, hogy egyáltalán lehets
Page 486 and 487:
472 mozgatókra (elválasztókra),
Page 488 and 489:
474 szabott irányban halad. Minden
Page 490 and 491:
XXV. A kapcsolatos működések rel
Page 492 and 493:
478 ségi különbségét is beleve
Page 494 and 495:
480 az elvont gondolkodással, mely
Page 496 and 497:
482 határozással tudtuk osztályo
Page 498 and 499:
484 Az érmozgató izmok feszülés
Page 500 and 501:
486 nek eredménye a vérerek kitá
Page 502 and 503:
488 összefüggését, mintsem elev
Page 504 and 505:
490 vascularis úton az egész vér
Page 506 and 507:
492 sát s ugyancsak az élénkebb
Page 508 and 509:
494 szívműködés élénkítésé
Page 510 and 511:
496 Az ingerlésre tehát első sor
Page 512 and 513: 498 szomorúságot, mely e vérkeri
Page 514 and 515: 500 cularis összefüggés fontoss
Page 516 and 517: 502 talált. A fokozott izgalmi ál
Page 518 and 519: 504 működéseire nézve a legált
Page 520 and 521: II. A szorosabb értelemben vett ae
Page 522 and 523: 508 nek ejthetők azokba a sajátos
Page 524 and 525: 510 említett jelenségekben, arra
Page 526 and 527: 512 végre a műben kifejeződő al
Page 528 and 529: 514 e tünemény zavart meg sokakat
Page 530 and 531: 516 Gyönyör, üdv, öröm stb., a
Page 532 and 533: 518 lantást vessünk nagy emberek
Page 534 and 535: 520 nevezetesen a görög-római fe
Page 536 and 537: 522 szemben Herbert Spencer is úgy
Page 538 and 539: 524 működéseket. Viszont a bána
Page 540 and 541: 526 Az öröm, a fájdalom, a hangu
Page 542 and 543: V. Az érzések tárgyáról. Az é
Page 544 and 545: 530 Ha az érzések egymást követ
Page 546 and 547: VI. Az érzések biológiai osztál
Page 548 and 549: 534 Bizonyos tekintetben csakugyan
Page 550 and 551: 536 A faji érzésekből fejlődhet
Page 552 and 553: VII. Az előbbi alapon a szép főf
Page 554 and 555: 540 aesthetika-történet ma sem is
Page 556 and 557: 542 is tehát, mint a fenségesé,
Page 558 and 559: 544 nélkül Antoniusban kapcsolód
Page 560 and 561: 546 egymással a két ösztön érz
Page 564 and 565: 550 hanem ártatlan, jóakaró neve
Page 566 and 567: 552 nevezik, és a fenséges külö
Page 568 and 569: 554 nézve föltétlenül szép s v
Page 570 and 571: 556 Visszatérve most már tehát e
Page 572 and 573: 558 virágok szabályos leveleinek
Page 574 and 575: 560 tényező maradt hátra. Láttu
Page 576 and 577: XI. Az aesthetikai érzések végs
Page 578 and 579: 564 a merőben metaphysikai elmélk
Page 580 and 581: 566 useless exercise of faculties)
Page 582 and 583: 568 érzéseknél szintén ilyen k
Page 584 and 585: 570 hegyek, a növény- és állatv
Page 586 and 587: 572 zur Einheit) czím alatt talál
Page 588 and 589: 574 érzékszerv útján épül fel
Page 590 and 591: 576 logiai részben a psychologiai-
Page 592 and 593: 578 benyomáshoz fűződő hangulat
Page 594 and 595: 580 általános változásait talá
Page 596 and 597: 582 kapcsolatos a kellemes-kellemet
Page 598 and 599: 584 tényezők, a faj, föld, körn
Page 600 and 601: 586 aesthetikai eredményekre is ve
Page 602 and 603: 588 és művészi átöröklés, sz
Page 604 and 605: Baldwin. Elements of Psychology. Lo
Page 606 and 607: 592 Darwin, Charles. Origin of spec
Page 608 and 609: Hallys, A. Be la Mode en Art et Lit
Page 610 and 611: täuschung als Kern des künst- ler
Page 612 and 613:
Mortillet, G. de. Le Préhistoi iqu
Page 614 and 615:
600 Schleiermacher. Vorlesungen üb
Page 616 and 617:
Vischer, Fridrich Theodor von. Krit
Page 618 and 619:
Eberstaller, Privatdoc. Dr. Ose. Da
Page 620 and 621:
606 Delboeuf, J. La Matière brute
Page 622 and 623:
608 Archiv für die gesammte Phy- s
Page 624 and 625:
610 der Taubstummheit zum sog. stat
Page 626 and 627:
Abney, W. de W. Colour Vision. Lond
Page 628 and 629:
Darzens, G. Sur une théorie phy- s
Page 630 and 631:
Lotze, Rudolf Hermann, Medizi- nisc
Page 632 and 633:
Frey,. Max von. Beiträge zur Physi
Page 634 and 635:
Bibl. de Phil, contemp. Paris, F. A
Page 636 and 637:
622 Hoch und Kraepelin. Über die W
Page 638 and 639:
Bibl. de Phil, contemp. Paris, F. A
Page 640 and 641:
626 Dissard, A. Influence de l'atte
Page 642 and 643:
physiologie des centres ner- veux.
Page 644 and 645:
630 zione semplice studiato in rapp
Page 646 and 647:
nehmungen im Gebiete des Tastsinnes
Page 648 and 649:
mentales sur la Musique. Communicat
Page 650 and 651:
636 Künsten. Frankf. 1860-63. 2. B
Page 652 and 653:
638 Fechner, Gustaw Theodor. Vor- s
Page 654 and 655:
640 Taine, De V'Intelligence. Paris
Page 656 and 657:
642 Damsch, Biographical Sketch of
Page 658 and 659:
644 logie der Wonne. D. von Dr. Gr.
Page 660 and 661:
Souriau, Paul, La Suggestion dans l
Page 662 and 663:
of Words. Northwest. Journ. of Educ
Page 664 and 665:
650 und Aerztein Coin, Sept. 1888.
Page 666 and 667:
652 Starcke, G. N. The Conscience.
Page 668 and 669:
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ. A. ábrán
Page 670 and 671:
eszéd 446. Boileau 186., 329. Bonn
Page 672 and 673:
érzéki jelrendszereink 51., 80.,
Page 674 and 675:
görög (ó) költészet 510. Gregu
Page 676 and 677:
ingerküszöb 50., 89. ingerlékeny
Page 678 and 679:
közös elemek egységesítése a f
Page 680 and 681:
Münsterberg 113., 247. műtörtén
Page 682 and 683:
psychologiai idő 110. psychologiai
Page 684 and 685:
szépség életkora 458. szépség
Page 686 and 687:
virágok 557., 558. Virchow 422. Vi
show all

POSITIV AESTHETIKA

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?