POSITIV AESTHETIKA

227
próbálták a régi aesthetikusok, éppen semmi haszonnal és
annál több haszontalan fogalomrágódással járt. Sokkal fon-
tosabb, hogy minden benyomást követ ilyen hangulat. Neve-
zik is ezért érzéki hangulatnak. A valóságban tehát csak
hangolt érzéklet létezik. Hogy e hangulat aztán a körülmé-
nyek szerint egészen más lehet az egyes érzéki benyomásra:
az természetes. A styriai a bérezek, erdők láttára juhhézik,
az oláh paraszt merengő, mélabús hangokat csal ki tilinkóján-
A mehikói benszülötteket a torzonborz, medvearczczal ábrá-
zolt Teczkallipula ifjú-isten láttára szállja meg az a fiatal szép
férfi-test imádassál rokon bámulata, mely a görög szellemben
munkált a belvederi Apollon, vagy a Praxiteles Mercur-ja
megalkotásakor. De ezek már complicáltabb esetek, hol nem-
csak a hangulat, hanem az associatiók kapcsolta képek és
hangulatok is közrejátszanak.
A hangulat tehát nagyon is különböző lehet azonos
benyomásokra; fölmerül a kérdés: mitől függ e hangulat?
A psychologusok szerint a hangulat testünk azon állapota,
melybe bizonyos érzéki benyomásokra jut. Amit jólesik
észrevennünk, kellemes hangulatot idéz elő bennünk; ami
rosszul esik, kellemetlent. Testünk oly állapota, melynek vala-
mely benyomás az oka. A fennebbiekben láttuk, hogy a han-
gulati velejáró csakugyan testünk állapota. A szervi érzetek
s az érzéklet izgalmának kölcsönös hatása. És ez a fent
hangsúlyozott psychomechanikai elmélet magyarázza meg,
hogy e hangulati velejáró első sorban testi szervezetünktől
és pedig idegrendszerűnktől függ. Szervi érzeteink össze-
gezett érzése adja a létérzetet, adja bensőnk hangulatát.
Érzékenyebb, ingerlékenyebb idegrendszereknél e hangulatok
erősebbek lesznek. Ez az impressionista természet, a költői
kedély, a könnyen hangolható lélek physiologiai magyarázata.
Még magasabb foka ennek a kórosan-ingerlékeny szervezet,
melynek, mint mondottuk, szervi érzetei lesznek «ok nélkül».