POSITIV AESTHETIKA

134
skop ép ezen alapszik. A két szem kétféle szög alatt látja
a tárgyakat, ezért látjuk testszerűnek a valóságot. A Stereo-
skop két ép ily különböző szög alatt felvett képet hasábokkal
egymásra vet s ezért mutat síkban bár, de testszerű képet.
A Stereoskop nem mutat sötétvilágos foltelegyet már, mint
az egyszerű fénykép, hanem testszerű sziklát. Különösen érde-
kesek a jéghegyek ily testszerű alakjai, melyeken a jég külön-
féle töréseit, színszóródásait játékait szinte valóságban láthatni.
Hogy olvadhat két kétméretű kép egy testszerű, szem-
léleti, háromméretű képpé? A rajzoló el tudja választani s
gyakorlata kétméretűnek látja rajzoláskor a valóságot. Ez
egybeolvadás tehát nem oly felbonthatatlan. Sőt sokszor vetél-
kedést látunk a két kép között. A figyelem lekötése, habo-
zása mutatja egyes kísérletekben, hogy a két szemadta be-
nyomás nem olvad egy érzetté, hogy különbözők, a jobb
erősebb a balnál. Érdekesnek tartjuk itt felemlíteni saját tapasz-
talatunkból a következő eseteket, mikor pl. bizonyos világos
tárgyat, mely élénken szembeötlik, úgy takarunk el, hogy a
látás határa ép két szemünk közé essék. Befogván most már
a jobb szemet, nem látom a világos tárgyat, míg a bal
szemet fogván be, látni fogom. Ha mindkét szemem szabad,
akkor úgy érzem, mintha mindkét szememmel látnám, pedig
csak jobb szemem láthatja. Továbbá ha a jól megvilágított
ablakkereszteket nézem. Csak jobb szemmel és csak bal szem-
mel nézve ugyanazon pontból, a külső és belső ablak ke-
resztje különféle két-két pontban keresztezik egymást, melyek
a két szemnél jókora távolságra vannak egymástól. Bizonyos
tárgyak olyatén eltakarásával, hogy csak egy szemem lássa,
elérhetem, hogy két szemmel nézve, olykor egy és ugyanazon
helyen két tárgyat lássak, melyek valósággal vetélkednek egy-
mással.
Helmholtz kutatásai eredményét e téren négy pontban
foglalja egybe: