POSITIV AESTHETIKA

More documents

Recommendations

Info

182 létre, melyhez a sajátos dispositiókat már az öröklés útján hozza magával az illető. Beszélhetünk tehát művész-typusokról, és pedig festő-, zenész-, képfaragó-, építőművész-typusokról, Tudjuk az elő- zőkből, hogy úgyszólván kizárólag a két felső érzék: a látás és hallás szolgáltatja a művészi tevékenység érzéklet-anyagát. Ép ezért mindenekelőtt két főtypust kell megkülönböztetnünk: a látásos és hallásos művészi typust, azaz a festő, szobrász stb., egyszóval plastikus vagy képzőművészeti typust és a zenésznek megfelelő zenei typust. A képfaragó-typus nem a teljes látásos typust képviselj amennyiben a szines látással nem törődik. Így a két ellen- tétes typust: a látásosat és hallásosat a legélesebben a festő- typus és a zenész-typus képviseli. Nézzük e két ellentétes typust közelebbről. Mindkettő ugyanazokat a dolgokat látja, hallja, ugyanazokat, mint mi mindnyájan; de míg sokakat közömbösen hagy, vagy nem teszi reájok azt a hatást, mint őrájok, addig a festő-typusra különösen a szem útján nyert érzékletek hatnak, nála ezek- nek felettébb számos, bonyolult kapcsolata fejlődik ki s viszont visszahatás alkalmával gondolata, érzése látásképekben nyi- latkozik, ő ezekben gondolkozik, ezekben érez; ellenben a zenész-typusra a fül útján nyert érzékletek hatnak különösen, nála ezek hozzák létre a legbonyolultabb kapcsolatokat, viszont visszahatásakor gondolatai, érzései leginkább hangképekben nyilatkoznak, mert ő főleg ezekkel gondolkozik, e képzet- alakokban érez. Hogy e két ellentétes typust feltüntessük, a 184. és 185. oldalakon látható két schematikus rajzot állí- tottuk össze. Látjuk tehát, hogy a festő-typusnál a látóközpont fej- lesztett legtöbb kapcsolatot, az egész bevivő- vagyis érző- kéregnek legösszebogozottabb központja. A zenész-typusnál a halló-központ visz hasonló vezérszerepet. Viszont ha a kivivő
183 vagyis mozgató kéregterületet tekintjük, a legtöbb kapcsolat fut azon mozgató kéreghelyekre, melyek a megfelelő művészi kifejezéshez szükséges működések központjai. Ha már most ábráinkon a nyíl egész útját tekintjük, megkapjuk az illető művész-typusnál uralkodó, vezérszerepet vivő, leggyakoribb visszahatások útját. Mivel pedig tudjuk, hogy minden idegműködés alaptypusa a reflex, hogy tulajdon- képen minden idegműködés visszahatás, reactio, minden ilyen agytypusra a legjellemzőbbek lesznek a sajátos, typikus vissza- hatások. így a különféle művész-typusokra is legjellemzőbbek az ilyen és ilyen különféle visszahatások. A festő-typus pl. leg- fogékonyabb a színes benyomásokra, más úton nyert érzéseit is leghamarabb a látó-központ képzeteihez kapcsolja s vissza- hatásában a festői tevékenységgel felel. A zenész-typus leg- fogékonyabb a hangképek, sorozatok iránt, más úton nyert érzéseit is nagyon hajlandó a hangképzetekkel hozni kap- csolatba, s visszahatásképen a zenével vagy zeneszerzés- sel felel. Az ilyen és ilyen sajátszerű visszahatásokkal működő idegrendszer természet szerint már arra van hivatva, hogy sajátos visszahatásainak megfelelő téren és környezetben mű- ködjék s hozhasson létre visszahatásai eredményekép művészi alkotásokat. Az agykéreg ily visszahatásokra való sajátos szer- kezetét, melynek kifejlődésére már az öröklésben hoz magával az egyén bizonyos dispositiókat, nevezzük művészi hivatás- nak. Mikor tehát művészi hivatásról beszélünk, mindig azt a bizonyos, sajátos agyszerkezetet értjük alatta, melyet leg- főkép az örökség határoz meg s csak módosíthatólag hat- hatnak rá az egyén tapasztalatai, s mely képessé teszi az illetőt a művészeti tevékenység bizonyos ágaiban megfelelő műremekek alkotására. Kiemeltük, hogy első sorban és főkép az örökség határozza meg e művészi hivatásnak mondott
Page 1 and 2:
POSITIV AESTHETIKA ÍRTA D R PEKÁR
Page 3 and 4:
Az érzésekre mindig elmond- hatju
Page 5 and 6:
VI jelenségeknek positiv módon va
Page 7 and 8:
VIII Ε pályamunka utolsó ötöd
Page 9 and 10:
X temi élettani tanársegéd úrna
Page 11 and 12:
Lap IV. Az érző idegek élettana
Page 13 and 14:
XIV 3. Az érkezésekről, mint kap
Page 15 and 16:
lenül elmélkedett a tér, idő, e
Page 17 and 18:
4 tetszés, nem-tetszés subjectiv
Page 19 and 20:
6 Így természetesen, önállóan,
Page 21 and 22:
II. Az aesthetikai érzésekről á
Page 23 and 24:
10 csak Grant Allen-nal foglalkozha
Page 25 and 26:
12 sokkal illustrálják azon elvet
Page 27 and 28:
14 Nem az egyén, hanem a faj javá
Page 29 and 30:
I Az aesthetikai érzéstan, vagy a
Page 31 and 32:
18 tapasztalható aesthetikai törv
Page 33 and 34:
20 ris erély. Tömegmozgás, mikor
Page 35 and 36:
22 A világosság szemérzéklet m
Page 37 and 38:
24 hullámzásából magyarázható
Page 39 and 40:
26 az ez okozta irányváltozásbó
Page 41 and 42:
I. Általános ideganatómia és -h
Page 43 and 44:
30 huzamosan futó tengelyszálakat
Page 45 and 46:
II. Különös ideganatómia: a sze
Page 47 and 48:
34 sárga folthoz vagy látóhárty
Page 49 and 50:
36 míg a magvas rész megmaradt pr
Page 51 and 52:
38 lesztés; 4. anyagcsere; 5. szap
Page 53 and 54:
40 Az érzés tehát az idegrendsze
Page 55 and 56:
42 tokát. A tengelyszál-nyúlván
Page 57 and 58:
44 azért az idegnek már nem léte
Page 59 and 60:
46 hivatását. Az azonos idegizgal
Page 61 and 62:
IV. Az érző idegek élettana. Az
Page 63 and 64:
50 egybevetése, mérése egy új s
Page 65 and 66:
V. A hallás. A hallás physiologia
Page 67 and 68:
54 Csak bizonyos csengéseket (Klan
Page 69 and 70:
56 lámái együtt indulnak meg, de
Page 71 and 72:
58 szerepel. A moll tehát nem tök
Page 73 and 74:
60 Talál-e lüktetést benne, vagy
Page 75 and 76:
VI. A l á t á s . A látás physi
Page 77 and 78:
erősen megtöri úgy, hogy a lencs
Page 79 and 80:
66 zöldes-kéket veri vissza, s in
Page 81 and 82:
68 vagy szélességbe kiterjedő n
Page 83 and 84:
70 érzékszervi szempontból nem s
Page 85 and 86:
72 Nem hibája, hanem a látóhárt
Page 87 and 88:
74 Míg térszemléletünk szereti
Page 89 and 90:
76 mint már tudjuk a fényről mon
Page 91 and 92:
78 Környéki látásnál a vörös
Page 93 and 94:
80 is fejezik ki a festők, hogy a
Page 95 and 96:
hogy a kékek emelkednek ki s a vö
Page 97 and 98:
84 tásban láthatjuk. Ε relatív
Page 99 and 100:
86 mint pl. a velenczei holdas éj
Page 101 and 102:
VII. A hang- és fényérzetek köz
Page 103 and 104:
90 értelemben vehető, tudniillik
Page 105 and 106:
92 Hozzájönnek az ethnographiai s
Page 107 and 108:
94 részén, tetején ugyanis, mely
Page 109 and 110:
96 szóval a hőmérsék (temperatu
Page 111 and 112:
98 részei). Ezektől lefelé halad
Page 113 and 114:
100 érzeteket vezetik, amilyenek a
Page 115 and 116:
102 s testünk változásai, s visz
Page 117 and 118:
104 ségre. Az állatvilágban ált
Page 119:
106 továbbá összes látás képz
Page 122 and 123:
NEGYEDIK RÉSZ. ÁTMENET A PSYCHOLO
Page 124 and 125:
110 Die Messung psychologischer Vor
Page 126 and 127:
112 'másik része érvényesít, v
Page 128 and 129:
114 associatio útján felébreszte
Page 130 and 131:
116 másokat kapcsoló-valamit ért
Page 132 and 133:
118 mészetesen kívül, a külvil
Page 134 and 135:
120 masabb suggestiv tényezők. Az
Page 136 and 137:
122 felelő érzést vagy mozgást.
Page 138 and 139:
124 részről a tulajdonképeni psy
Page 140 and 141:
126 művészi alkotás, bármily cz
Page 142 and 143:
128 ízlésének tudattalan szabál
Page 144 and 145:
szerinte - a hanglétra viszonyai
Page 146 and 147: IV. Fénypsychologia. Láttuk, hogy
Page 148 and 149: 134 skop ép ezen alapszik. A két
Page 150 and 151: 136 számában, hol előfordul, ama
Page 152 and 153: 138 érzeteiben. Nem járul-e hozz
Page 154 and 155: 140 kell; ez nála öntudatlan, vag
Page 156 and 157: 142 valóságos viszonyok közt, me
Page 158 and 159: 144 rasa, mindent a tapasztalat ad.
Page 160 and 161: 146 feltevés tér- és időfelfog
Page 162 and 163: 148 következtetések», érzéki e
Page 164 and 165: 150 Ezekről az apriori meghatároz
Page 166 and 167: 152 accumulated experiences). Az ő
Page 168 and 169: 154 tetésénél felhívtuk a figye
Page 170 and 171: 156 körül, megfelelően a közpon
Page 172 and 173: 158 központok táplálkozása, meg
Page 174 and 175: 160 betegénél véredény-zavarok
Page 176 and 177: 162 részletét, ahol gyermekségü
Page 178 and 179: 164 csak ha megmozdul, veszik észr
Page 180 and 181: ként, öt óra alatt Európából
Page 182 and 183: 168 Harmadszor az ezen érzékszerv
Page 184 and 185: 170 harmadik méretben tehát, mit
Page 186 and 187: 172 nyers anyagát, még inkább te
Page 188 and 189: vagy: 174 Most búcsúzik el a Sej
Page 190 and 191: 176 Az aesthetikus szemlélet belev
Page 192 and 193: 178 legösszebogozottabb központja
Page 194 and 195: 180 helő, mint más szervezeti saj
Page 200 and 201: 186 sajátos agyszerkezetet. Ezért
Page 202 and 203: 188 typusból, mint merőben az ala
Page 204 and 205: 190 kifejlődött kéregközpontokb
Page 206 and 207: 192 lyen legyen tehát az elrendez
Page 208 and 209: 194 megjegyezzük és hangsúlyozzu
Page 210 and 211: 196 vadászata, melyen az alakok te
Page 212 and 213: 198 nagy mesterei és első sorban
Page 214 and 215: 200 zését a rajzban és színezé
Page 216 and 217: 202 nyelv, az élőszó. Igaz, hogy
Page 218 and 219: 204 A mozgás aesthetikája az úja
Page 220 and 221: 206 A mozgás kifejezésbeli széps
Page 222 and 223: 208 nest előre, kissé a látóhat
Page 224 and 225: 210 Minden egyéni elmében, mint h
Page 226 and 227: 212 Több dolgok vannak földön é
Page 228 and 229: 1. A psychikai működések elemei.
Page 230 and 231: 216 mint az eddigiekben, e helyen i
Page 232 and 233: 218 kellemetlen. Ezután járul meg
Page 234 and 235: 220 rendelkezik, még alkalmasabb a
Page 236 and 237: 222 láng képét, a lángvonalt a
Page 238 and 239: 224 II. Oly benyomások, melyek mag
Page 240 and 241: XVII. A hangulat. Minden benyomást
Page 242 and 243: 228 Nem inger ugyanis az ok, hanem
Page 244 and 245: legtöbb esetben kíséri, mely a v
Page 246 and 247:
232 költőnk egy «mosolyt», egy
Page 248 and 249:
234 összege lesz az egész csoport
Page 250 and 251:
236 A pusztulás, az elmúlás ör
Page 252 and 253:
238 A benyomások képszerűségét
Page 254 and 255:
240 tern, a mennyiben korábbi érz
Page 256 and 257:
242 volt az első benyomás, menné
Page 258 and 259:
V. A képek és képzetek rendszere
Page 260 and 261:
246 egységesítése hozza létre a
Page 262 and 263:
248 ugyanaz lehet. A hogy az érzé
Page 264 and 265:
250 az emberi elme munkája. A kint
Page 266 and 267:
252 felhalmozódott energiamennyis
Page 268 and 269:
254 a vasoconstrictio, agykérgi v
Page 270 and 271:
256 újulását eredményezi. Ezt,
Page 272 and 273:
VIII. Érzéki és elmebeli felfog
Page 274 and 275:
260 említettük - ez aesthetikai f
Page 276 and 277:
262 ily akarat-érzésmagyarázatok
Page 278 and 279:
246 catiókat, kivehetjük belőlü
Page 280 and 281:
266 a Bahnung - régen utat tört,
Page 282 and 283:
268 Azt hiszem, hogy így tekintve
Page 284 and 285:
270 fogalmakat, esetleg egész érz
Page 286 and 287:
272 Hypnotisme, double conscience e
Page 288 and 289:
274 ezuláni, a hasonló vagy ellen
Page 290 and 291:
276 után közvetlenül felébred b
Page 292 and 293:
278 Az összefüggés foka alatt az
Page 294 and 295:
280 gesebb, legváltozóbb disposit
Page 296 and 297:
282 tehát az agykéregnek abból a
Page 298 and 299:
284 philosophique 1894. nov.). szem
Page 300 and 301:
III. A képzetkapcsolások aestheti
Page 302 and 303:
288 bájait, mint nálunk Balassi B
Page 304 and 305:
290 nyekkel s jelenségekkel éppen
Page 306 and 307:
292 különbözteti meg az elemi, a
Page 308 and 309:
294 mértéke a mű suggestiv volt
Page 310 and 311:
296 jük az egyes különféle hang
Page 312 and 313:
298 A zöldhöz Fechner szerint, a
Page 314 and 315:
300 ború mindenütt ellentáll, vi
Page 316 and 317:
302 való dispositio fejlődött ki
Page 318 and 319:
304 A hasonlító kapcsolásnak, a
Page 320 and 321:
306 vijjogást s a viharordítást
Page 322 and 323:
308 Előadásaiban Beöthy érdekes
Page 324 and 325:
310 költő képzetmunkássága kie
Page 326 and 327:
312 világot «halvány arczczal»,
Page 328 and 329:
314 mely bizonyos hangulatba ringat
Page 330 and 331:
316 kifejezni. A költői hatás ha
Page 332 and 333:
318 Sirat engem a madár is. Lehajl
Page 334 and 335:
320 állandósulás hiányában, ph
Page 336 and 337:
V. A különféle fokban állandós
Page 338 and 339:
324 oly képzetkapcsolását, mely
Page 340 and 341:
326 mű láttára a szemlélőben a
Page 342 and 343:
328 sulásokat hozván létre, új
Page 344 and 345:
330 Jaj be rövid az én bakkancsom
Page 346 and 347:
332 Hamlet, ki a felhő és medve k
Page 348 and 349:
334 tragung von Andern, 2. eigene
Page 350 and 351:
336 társítás. Csak ennek alapjá
Page 352 and 353:
338 tés a legnagyobb csapás a nag
Page 354 and 355:
340 Természetes már most, hogy me
Page 356 and 357:
342 hölgyek kéjes, hervasztó tű
Page 358 and 359:
344 nek vérrel borítója», a vé
Page 360 and 361:
346 «Rossz világ van idehaza, s k
Page 362 and 363:
348 az erdő a Buddha szent könyve
Page 364 and 365:
300 találjuk. Ε vándor-dalok ké
Page 366 and 367:
352 Eltekintve most e képzetsorok
Page 368 and 369:
354 Elmentem én a szőlőbe, Ráh
Page 370 and 371:
356 mennyiség, ennek minősége to
Page 372 and 373:
358 Hasonlóan, érdekes nálunk Ka
Page 374 and 375:
360 hangulatok, képzetek váltakoz
Page 376 and 377:
362 ahogy jöttek a festő fejében
Page 378 and 379:
364 A művészi suggestio általán
Page 380 and 381:
VIII. A képzetműködés a műélv
Page 382 and 383:
368 hangulathoz úgy és oly össze
Page 384 and 385:
IX. A képzetkapcsolásbeli szépr
Page 386 and 387:
372 Műveiben, V. kötet: Prózai D
Page 388 and 389:
374 A nyári folyóvíz Télen mega
Page 390 and 391:
376 «Ha enyém nem lettél. Hogy m
Page 392 and 393:
378 egy ismételten jelenik meg. Az
Page 394 and 395:
380 A páros rímű ősi nyolczasok
Page 396 and 397:
X. Α fogalmak és viszonyításaik
Page 398 and 399:
384 A fogalmak helyes, összeegyezt
Page 400 and 401:
XI. Az aesthetika főtörvénye a k
Page 402 and 403:
388 A római jelenetben tehát az
Page 404 and 405:
XII. A képzetműködések összefo
Page 406 and 407:
392 fontos bizonyos, körön belül
Page 408 and 409:
XIII. A hangulatváltozások. A han
Page 410 and 411:
396 a szervérző központok saját
Page 412 and 413:
XIV. Az egyéni alaphangulat. A gya
Page 414 and 415:
400 haza felszabadításának remé
Page 416 and 417:
402 Igen, a világ se jó, se rossz
Page 418 and 419:
404 trübe Wanderer. Unmuth. Zu sp
Page 420 and 421:
zetek uralkodó hangulatai is alá
Page 422 and 423:
408 Azonban nemcsak egy ugyanazon h
Page 424 and 425:
410 saihoz csatlakozik a kellemes h
Page 426 and 427:
412 mégis az egész alkotás ennek
Page 428 and 429:
414 mára, melylyel a kövekező r
Page 430 and 431:
416 grin a szerelem üdvét, szeret
Page 432 and 433:
418 tüntető példát tekintjük,
Page 434 and 435:
420 ennek megfelelő vagy elütő v
Page 436 and 437:
422 Az evolutionista lélektan a re
Page 438 and 439:
424 zetével fogyó energiája az i
Page 440 and 441:
426 száma elenyészően csekély.
Page 442 and 443:
428 Vizsgáljuk már most e kapcsol
Page 444 and 445:
430 szőr jön érintkezésbe». É
Page 446 and 447:
XIX. Az érmozgató változásokró
Page 448 and 449:
434 angol sebész is constatálta e
Page 450 and 451:
436 változásokat idéznek elő; a
Page 452 and 453:
438 úgy ugyancsak az agykéregből
Page 454 and 455:
440 ezt a festő, a képfaragó. Mi
Page 456 and 457:
442 izgalmat ép akaratműködésne
Page 458 and 459:
444 béli determináltsága éppen
Page 460 and 461:
XXI. A kifejező mozgásokról. Kif
Page 462 and 463:
448 ránczolódása a szem külső
Page 464 and 465:
450 Mint minden ilyen conventionali
Page 466 and 467:
XXII. A testtartásról és a testi
Page 468 and 469:
454 «Brit. Med. Journ.», Dec. 6tb
Page 470 and 471:
456 a beszéd, egyik az arczizmok,
Page 472 and 473:
438 (Szabálytalanságok az emberi
Page 474 and 475:
460 e halhatatlan typusának alakí
Page 476 and 477:
462 tehát, hogy még a testi szép
Page 478 and 479:
464 értelemben értjük, már pedi
Page 480 and 481:
466 Az előadásbeli hűség pedig
Page 482 and 483:
468 fokát, illetve állandósulás
Page 484 and 485:
470 jük, hogy egyáltalán lehets
Page 486 and 487:
472 mozgatókra (elválasztókra),
Page 488 and 489:
474 szabott irányban halad. Minden
Page 490 and 491:
XXV. A kapcsolatos működések rel
Page 492 and 493:
478 ségi különbségét is beleve
Page 494 and 495:
480 az elvont gondolkodással, mely
Page 496 and 497:
482 határozással tudtuk osztályo
Page 498 and 499:
484 Az érmozgató izmok feszülés
Page 500 and 501:
486 nek eredménye a vérerek kitá
Page 502 and 503:
488 összefüggését, mintsem elev
Page 504 and 505:
490 vascularis úton az egész vér
Page 506 and 507:
492 sát s ugyancsak az élénkebb
Page 508 and 509:
494 szívműködés élénkítésé
Page 510 and 511:
496 Az ingerlésre tehát első sor
Page 512 and 513:
498 szomorúságot, mely e vérkeri
Page 514 and 515:
500 cularis összefüggés fontoss
Page 516 and 517:
502 talált. A fokozott izgalmi ál
Page 518 and 519:
504 működéseire nézve a legált
Page 520 and 521:
II. A szorosabb értelemben vett ae
Page 522 and 523:
508 nek ejthetők azokba a sajátos
Page 524 and 525:
510 említett jelenségekben, arra
Page 526 and 527:
512 végre a műben kifejeződő al
Page 528 and 529:
514 e tünemény zavart meg sokakat
Page 530 and 531:
516 Gyönyör, üdv, öröm stb., a
Page 532 and 533:
518 lantást vessünk nagy emberek
Page 534 and 535:
520 nevezetesen a görög-római fe
Page 536 and 537:
522 szemben Herbert Spencer is úgy
Page 538 and 539:
524 működéseket. Viszont a bána
Page 540 and 541:
526 Az öröm, a fájdalom, a hangu
Page 542 and 543:
V. Az érzések tárgyáról. Az é
Page 544 and 545:
530 Ha az érzések egymást követ
Page 546 and 547:
VI. Az érzések biológiai osztál
Page 548 and 549:
534 Bizonyos tekintetben csakugyan
Page 550 and 551:
536 A faji érzésekből fejlődhet
Page 552 and 553:
VII. Az előbbi alapon a szép főf
Page 554 and 555:
540 aesthetika-történet ma sem is
Page 556 and 557:
542 is tehát, mint a fenségesé,
Page 558 and 559:
544 nélkül Antoniusban kapcsolód
Page 560 and 561:
546 egymással a két ösztön érz
Page 562 and 563:
548 félszeg, gyarló egyénnek. A
Page 564 and 565:
550 hanem ártatlan, jóakaró neve
Page 566 and 567:
552 nevezik, és a fenséges külö
Page 568 and 569:
554 nézve föltétlenül szép s v
Page 570 and 571:
556 Visszatérve most már tehát e
Page 572 and 573:
558 virágok szabályos leveleinek
Page 574 and 575:
560 tényező maradt hátra. Láttu
Page 576 and 577:
XI. Az aesthetikai érzések végs
Page 578 and 579:
564 a merőben metaphysikai elmélk
Page 580 and 581:
566 useless exercise of faculties)
Page 582 and 583:
568 érzéseknél szintén ilyen k
Page 584 and 585:
570 hegyek, a növény- és állatv
Page 586 and 587:
572 zur Einheit) czím alatt talál
Page 588 and 589:
574 érzékszerv útján épül fel
Page 590 and 591:
576 logiai részben a psychologiai-
Page 592 and 593:
578 benyomáshoz fűződő hangulat
Page 594 and 595:
580 általános változásait talá
Page 596 and 597:
582 kapcsolatos a kellemes-kellemet
Page 598 and 599:
584 tényezők, a faj, föld, körn
Page 600 and 601:
586 aesthetikai eredményekre is ve
Page 602 and 603:
588 és művészi átöröklés, sz
Page 604 and 605:
Baldwin. Elements of Psychology. Lo
Page 606 and 607:
592 Darwin, Charles. Origin of spec
Page 608 and 609:
Hallys, A. Be la Mode en Art et Lit
Page 610 and 611:
täuschung als Kern des künst- ler
Page 612 and 613:
Mortillet, G. de. Le Préhistoi iqu
Page 614 and 615:
600 Schleiermacher. Vorlesungen üb
Page 616 and 617:
Vischer, Fridrich Theodor von. Krit
Page 618 and 619:
Eberstaller, Privatdoc. Dr. Ose. Da
Page 620 and 621:
606 Delboeuf, J. La Matière brute
Page 622 and 623:
608 Archiv für die gesammte Phy- s
Page 624 and 625:
610 der Taubstummheit zum sog. stat
Page 626 and 627:
Abney, W. de W. Colour Vision. Lond
Page 628 and 629:
Darzens, G. Sur une théorie phy- s
Page 630 and 631:
Lotze, Rudolf Hermann, Medizi- nisc
Page 632 and 633:
Frey,. Max von. Beiträge zur Physi
Page 634 and 635:
Bibl. de Phil, contemp. Paris, F. A
Page 636 and 637:
622 Hoch und Kraepelin. Über die W
Page 638 and 639:
Bibl. de Phil, contemp. Paris, F. A
Page 640 and 641:
626 Dissard, A. Influence de l'atte
Page 642 and 643:
physiologie des centres ner- veux.
Page 644 and 645:
630 zione semplice studiato in rapp
Page 646 and 647:
nehmungen im Gebiete des Tastsinnes
Page 648 and 649:
mentales sur la Musique. Communicat
Page 650 and 651:
636 Künsten. Frankf. 1860-63. 2. B
Page 652 and 653:
638 Fechner, Gustaw Theodor. Vor- s
Page 654 and 655:
640 Taine, De V'Intelligence. Paris
Page 656 and 657:
642 Damsch, Biographical Sketch of
Page 658 and 659:
644 logie der Wonne. D. von Dr. Gr.
Page 660 and 661:
Souriau, Paul, La Suggestion dans l
Page 662 and 663:
of Words. Northwest. Journ. of Educ
Page 664 and 665:
650 und Aerztein Coin, Sept. 1888.
Page 666 and 667:
652 Starcke, G. N. The Conscience.
Page 668 and 669:
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ. A. ábrán
Page 670 and 671:
eszéd 446. Boileau 186., 329. Bonn
Page 672 and 673:
érzéki jelrendszereink 51., 80.,
Page 674 and 675:
görög (ó) költészet 510. Gregu
Page 676 and 677:
ingerküszöb 50., 89. ingerlékeny
Page 678 and 679:
közös elemek egységesítése a f
Page 680 and 681:
Münsterberg 113., 247. műtörtén
Page 682 and 683:
psychologiai idő 110. psychologiai
Page 684 and 685:
szépség életkora 458. szépség
Page 686 and 687:
virágok 557., 558. Virchow 422. Vi
show all

POSITIV AESTHETIKA

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?