POSITIV AESTHETIKA

316
kifejezni. A költői hatás hatalmas tényezője, hogy természeti
tárgyakat, viszonyokat, eseményeket emberiekké fordíthat
át, hogy kapcsolati hatásukat rövid úton s lehetőleg hatal-
masan felidézze. Például hozza fel, hogy ha az ember a hol-
dat a felhőkön át látja, költőileg nem oly hatásos, mint hogy
ha a hold maga néz ki a felhők közül; hogy a hullám halk,
változó zúgást idéz elő, nem oly hatásos, mint hogy ha susog.
A mélység ásít. «Pajkos szellők jönnek», «rémesen mozog-
nak a fák», a «hajnal piros fényt áraszt». (110. 1.)
Ε kapcsolatokra már Lotze is figyelmeztetett. Érdeke-
sen rajzolja az ilyen átviteleket Abhandlung über den Be-
griff der Schönheit (13. 1.) s Mikrokosmus (II. 192 1.) s
Geschichte der Aesthetik in Deutschland művei több
helyén. Emberi cselekedeteket, tetteket, gondolatokat, érzése-
ket beleviszünk az objectiv, a tárgyi világba s ezzel a ter-
mészeti, a tárgyi világ jelenségei hatásukban hatalmasan
gyarapodnak, módosulnak.
Nevezzük el e kapcsolatokat Beöthy elnevezésével
személyesítő, elevenítő kapcsolatoknak. így vándorolnak a
a felhők, a tölgy daczol a széllel, a ledőlt fa elesett hőst,
személyt juttat eszünkbe. Ide tartoznék költészetünkből a fa
és haza sorsának kapcsolata Szabó Dávid, Petőfi s mások
jelképes, allegorikus képeiben.
Ami e kapcsolatok forrását illeti, amit Fechner ép az
emberben, mint a kapcsolatok központjában talál, gondol-
junk csak vissza a szemléleti objectivatióra. Már ott kiemel-
jük, hogy a rendes, közönséges szemléletet is mennyire jellem-
zik a fokozatos objectivatiók. Mondottuk, mennyire túlteng
ez objectiválás, alanyi hangulatok, érzelmek járulékos hozzá-
adásával a naiv-aesthetikus szemléletben. Amint a jelentető
kapcsolás, úgy e személyesítő is, csakhogy ez utóbbi sokkal
hatalmasabb járulékokat csatol a tárgyi képek s jelenségek-
hez s ép a primitív naiv felfogásban látjuk ezért legjobban