POSITIV AESTHETIKA

232
költőnk egy «mosolyt», egy «hangot», egy «tekintetet», egy
«mozdulatot», mely meghalt kis leányára emlékezteti, de ezek
csak képtöredékek, s neki csak « töredék»-eiben «szétszórva»
tűnik fel gyakran gyermeke,
«De bűvös egységedben többé
Sobasem látlak, gyermekem!»
(Endrődi S.)
A valóságban tehát úgyszólván csak képérzékletek
léteznek, hozzájok kapcsolódó hangulati velejáróval, -
s ez az érzéki felfogás és ez – az egész, szellemi művelet.
Mindenesetre magasabb művelet valamely zenemű hangjainak
kapcsolatos felfogása, mint a kék levegőég érzékelése.
Fokozati különbségeket felállíthatunk a képalkotás mű-
veletében, de csak fokozatiakat. A képek lehetnek egyszerűek,
összetettek, összetettebbek stb. ... ez valóságos haladványsor.
Képekből ismét csoportkép vagy képcsoport alakulhat. Lehet
Krisztus feje maga kép (Guido Reni «Ecce homo»-ja), s lehet
nagyobb képnek központja (Leonardo da Vinci «Cenacoló»-ja).
Sőt maga egy szem képszámba mehet. Ezért bár a képfel-
fogás szellemi müvelet, a képalkotást magát az egységes
érzéklésből magyaráztuk, mely a szemnél' a tekintet irányí-
tásában nyilatkozik. Ha csoportot akarok látni, máskép acco-
modálom szememet, mintha csak egy tagját nézem e csoport-
nak. Már a látóhártyán megvan a kép. Ez számos idegrostot
izgat, mely mind izgalmát elszigetelten viszi a központba.
A kép tehát a központban izgalom-csoport, izgalom-combinatio.
Azt hiszszük a physiologiai vizsgálat alapján, hogy nincs is
egyszerű érzéklet, a legszorosabb értelemben, t. i. egy ideg-
rost egyedüli izgalmi állapota. Minden érzeklés több idegrost
izgalma; minden érzéklés képérzéklés. A képalkotás tehát
nem önálló belső művelet, úgy ahogy vélték sokan, hanem
számos centripetal izgalom csoport-felfogása, egyidejű apper-
cipiálása. Ε szerint minden érzéki benyomás képérzékletet