POSITIV AESTHETIKA

252
felhalmozódott energiamennyiség felszabadulásaképen tekin-
tendők. Alexander Bain (The Senses and the Intellect.
Book I. chap. 1. – The Emotions and the Will. II. Chap. 1.)
szerint ugyanis az első mozgás mindig ilyen. A táplálkozási
folyamat következtében felhalmozódott energia szabaddá akar
válni s a motorikus idegpályákon talál szabad utat. Ε fel-
fogása a spontan mozgásokról, az akaratról általánossá vált.
Szűkebb értelemben ugyanis csakis a spontan, önkényes mű-
ködéseket értik akarat alatt, kizárva a reflectorikus, ösztön-
szerű mozgásokat. így ez a szabadulni törekvő központi
energia spontan megnyilatkozása volna az akarat. Szemben
az eddig tárgyalt centripetal izgalmakkal s ezek központi
életéve] s a most említett rájuk felelő reflex-izgalmakkal ez
a tulajdonképeni értelmében vett akarat lényünk eredeti,
lényeges sajátságaként tűnik fel. így taníthatta Fichte is.
hogy a legeredetibb, legsajátosabb bennünk az a «Drang
zum Handeln».
Az automatikusoknak nevezett mozgások ránk nézve
mellőzhetők. A reflectorikusoknak nevezettek is csak közvetve
érdekelnek.
A reflex-mozgások az ingerre minden esetben törvény-
szerűen és gépiesen felelnek, ekképen tehát az inger keltette
izgalom és megfelelő mozgás legczélszerűbb kapcsolataiként
tűnnek fel. melyeket azért «czélszerű kapcsolatokénak szoktak
nevezni. Mint ilyen; már kapcsolatos működés melynek szere-
péről a szónoklat, szavalat és színművészet psychologiájában.
mint kifejező kapcsolatokról, mozgásokról («expressions of
emotions» az angol physiologusoknál) fogunk szólani.
Az inger «kivált»-ja, vagy iparkodik kiváltani a meg-
felelő reflexet, de a központ meg is «gátol»-hatja. A reflexek
közt ismét fokozati különbségeket állapíthatunk meg. így
pl. Műnk háromfVle szemreflexet különböztet meg: a látó-
hártya-reflexet, melynek eredménye a pupilla szűkülése, a