POSITIV AESTHETIKA

287
úton hat reánk. Ily eszmemenet, képzetsorozat a költemény.
Úgy keletkezik, ahogy a képhez pl. az őszi képhez fűződ-
nek a képzetek, hangulatok s úgy is hat ismét, hogy ugyan-
azokat a hallgatókban s olvasókban felidézi. Az alkotás és
élvezés folyamata e tekintetben ugyanazon elemekből ugyan-
azon módon történik. Az őszi táj itt ismertetett hatása szá-
mos költeményben jelenik meg. így született pl. Tompa «Őszi
tájék» költeménye és így hat ránk. Az ősznek, a levelek
hullásának ilyen irányú suggestiója megtalálható mindenféle
népnek és kornak költészetében. Az ily módon létrejött képzet-
kapcsolatok általános sajátságát képezik az összes ember-
fajtáknak, kivéve természetesen a sark és egyenlítő-vidékek
lakóit s talán a legkezdetlegesebb fajtákat. így amit az egyik
tatár népdal mond:
Hulldogál a sárga levél,
Hidegen fúj az őszi szél,
Sárga orczám, sápadt vagyok,
Idegenben elhervadok.
(Eredetije Vámbéri gyűjtésében. Nyelvtud. Közi.)
majdnem ugyanazt találjuk a következő székely nótában:
Hull immár a fa levele,
Örömöm is elhull vele,
Sárgul orczám, mint a levél.
(Arany L. és Gyulai P. Népkölt. gyűjt. I. k. 276,1.)
A természeti képek, az évszakok szerint különösen
alkalmasak hangulatok keltésére s innen van, hogy a leg-
régibb időktől a legtöbbször lett ihletett költemények forrása.
A középkor franczia hegedőseinél, énekmondóinál a trouba-
dour-oknál és trouvère-eknél egész külön műfajjá fejlődtek a
Májusi énekek: a calendas Majas czímű dalok, melyekben az
«édes évszak»-ot, a «rétet s erdőket zöldítő», a virágszóró
és csalogánythozó tavaszt dicsérik. Charles d'Orléans, a közép-
kori fejedelmi énekes angol fogságában megzengi a tavasz