POSITIV AESTHETIKA

119
tünk szerint ezek is csak a külvilág hatása alatt, mintegy
feleletképen megindult folyamatok. A levegő úgy hat szerves
anyagunkra, az éppen égésre teremtett szerves anyagunkra,
hogy légzésre ingerli.
A külvilág e fontos hatását egész idegrendszerűnk műkö-
désére suggestionak nevezzük a szó legtágabb értelmében.
Szorosabb értelemben ép a lelki működésekre értik. Sollier
(Revue phylosophique. 1894.) bebizonyította, hogy ha érzék-
leti képességeit elveszszük egy lénynek, nem képes emotiókra.
Ez a teljes inertia. Ezzel szemben a lelki működéseket a kül-
világ folytonos suggestióiként tekinthetjük. A külvilág mole-
cularis erőnyilvánulatait átveszi szerves érzékeny, ép ezért
érző anyagrendszerűnk. A molecularis mozgás, mint sensatio
bejut az anyagrendszerbe s mozgásba hozza az associatio
mechanismus inertiáját, melyet Sollier constatait. Ez erőát-
adás, e suggestio lehet kétféle: öntudatos és öntudatlan, ahogy
Bernheim, a híres nancy-i tanár megkülönbözteti, öntudat-
lan suggestionak a hypnosist nevezvén. Ε rendkívül érdekes
lelki állapotra nézve Braid már 1842-ben kimondta, hogy
bármely erős inger előidézheti, az arra alkalmasaknál vagyis
különösen a neurotikus alkatú vagy még inkább nevropath
egyéneknél. Mennél erősebb, hatásosabb inger, mennél érzé-
kenyebb, kevésbbé ellentállóbb, neurotikus idegrendszer. Így
Jöhet létre a suggestionak e felső foka: az öntudatlan sug-
gestio, a subconsciens suggestio.
Ha a suggestio hatásait, eredményeit vizsgáljuk, minden
téren tág alkalmazására akadunk. Hisz a «környezet» a
«milieu» suggestio útján hat. A tanítás, nevelés suggestio.
Hasonlóan suggestio a szónok hatása. Sőt maguk a lelketlen
tárgyak, a föld, a vidék, a tájkép hatása suggestio. A ter-
mészet, az anyatermészet, «szülőanyánk» a «notre grande
mère la terre», a hazai föld, hol a «levegőben van az a valami»,
a mi után visszavágyik a messze idegen lakója, a leghatal-