POSITIV AESTHETIKA

554
nézve föltétlenül szép s viszont e faji typus bármely lénye-
ges hibája visszataszító, legtöbbször rút. Annyit legalább is
mondhatunk, hogy ennyiben a szerelmi érzések is azt keresik,
amit az aesthetikai érzések: a szép alakot. Itt meg az újabb
idealistikus aesthetika szép, – illetve kellemes magyarázata
a fenségessel szemben juthat eszünkbe, mely szerint a kelle-
mes, a tulajdonképení szép, tehát magyarán a gyönyörű ép
alakszépség, az alak túlsúlya a tartalommal szemben, míg
a fenségesnél fordítva áll a dolog. Ennek az alakszépségnek ezek
a tökéletes fajtypust kereső szerelmi érzések lehettek ősforrásai.
Bain, Spencer is kiemelik a szerelemben a személyes
szépség (personal beauty) szerepét; szerintük a szerelem érzés
összetételében (an aggregate of feelings) a physikai érzéshez,
a természeti vonzalomhoz első sorban a személyes szépség
csodáló érzései csatlakoznak. Bürke meg, aki, mint említettük,
a szépérzést ép a szerelemből magyarázza, ezeket mondja:
Az állatok érzései egyszerűbbek, kevésbbé összetettek (more
unmixed), ők társaikkal szemben csak a nemi megkülönböz-
tetést ismerik, de az ember az általános érzéshez valami
társas tulajdonság gondolatát kapcsolja (connects with the
general passion the idea of some social qualities), mely
irányítja, emeli azt a vágyat (which direct and heighten the
appetite), mely közös az állatokéval (Part. I. Sect X.). Amit
eddig mondott, ezt körülbelül Bainnél is, Spencernél is meg-
találjuk, most azonban azt állítja, hogy «mivel az ember
nem él szabadon, távol egymástól, érthető hogy legyen vala-
mije, ami előszeretetet teremtsen és választását meghatározza
(to create a preference, and fix his choice), s ez általában
valami érzéki tulajdonság lesz; minthogy semmi más oly
elevenen, oly hatalmasan, oly biztosan nem hathat reánk.
Ezért ennek az összetett érzésnek, amit szerelemnek mon-
dunk, tárgya a nem szépsége (The object therefore of this
mixed passion, which we call love, is the beauty of the sex).