POSITIV AESTHETIKA

XX.
A mozgásokról: a fcestmozgásbeli szépről.
A mozgásizgalmak centrifugal irányban haladva, az
izmokhoz jutnak el s ott összehúzódást (contracturát)
eredményeznek, mely a bizonyos testrész megfelelő mozgá-
sával jár. Az izom működése tehát csak összehúzódás, azon-
ban, minthogy az izom két vége a test bizonyos szilárdabb
részeihez tapad, összehúzódásával közelíteni fogja egymás-
hoz azt a két testrészt, így hozza létre a testrészek moz-
gását. A mozgás cselekvő szervei tehát az izmok, míg a
csontvázat, a bőrt és a szemgolyót, amihez az izmok tapad-
nak, szenvedő, passiv szerveinek szokás mondani. A moz-
gató (motorikus) idegek, tehát e rostkötegek a központban
bizonyos sejthalmazból, az úgynevezett magvakból indulnak
ki, melyeket mozgató központoknak nevezünk.
A motorikus idegekhez számítják azonban nemcsak a
test izomzatához, a zsigerek, az érrendszer sima izomzatá-
hoz futó idegeket, hanem velük együtt szokás említeni azo-
kat a centrifugai idegeket is, melyek a központból a test
különböző mirigyeihez jutnak, ahol izgalmuk nem mozgást,
hanem elválasztást (secretio) eredményez. Ezekről, mint
mondottuk, alább fogunk szólani.
Tudjuk a physiologiai részből, hogy a külvilág behatá-
sai, de sőt saját testünk változásai folytán létrejött érzés-
izgalmaink mind a központi idegrendszer legmagasabb köz-
pontjába, a szürke agykéregbe (cortex) vetítődnek be, ép