POSITIV AESTHETIKA

I.
Általános ideganatómia és -histologia.
Az egész idegrendszer, mint a test minden része, szerve,
rendszere számtalan sejtből áll. Az a lágy, rugalmas, itt
szürkés, ott fehéres állomány, amit idegrendszernek neve-
zünk, az idegsejtekből és az ideg-kötőszöveti alapanyag
(neuroglia) sejtjeiből áll, melyben mintegy beágyalvák az
egyes idegsejtek.
Régi rossz hiedelem, mely a tájékozatlanabb laikus
körben sajnos még nagyon általános, hogy külön idegsejtek
és külön idegrostok léteznek. Manapság Golgi, Kölliker, van
Gehuchten, Retzius, Lenhossék Mihály és főleg Ramon y
Cajal mikroskopi vizsgálatai után igen alapos és részletes
ismereteink vannak már az idegrendszer finomabb szöveti
szerkezetéről s így kétségtelen, hogy az idegrendszer is merő-
ben sejtek szövedéke, ennek is alakeleme az idegsejt és
hogy azok a rostok, melyek az idegizgalom vezetőiként szere-
pelnek, csak felettébb hosszú sejtnyúlványok. A sejtek halmo-
zódása együtt dúczokat alkot, melyek a sejt protoplasmájában
foglalt festő testecskéktől szürke színűek, az ily sejteknek
párhuzamosan haladó nyúlványai képezik aztán a rostköte-
geket, melyek fehér színűek. Egy idegsejtet nyúlványaival
együtt neuron (neurone)-nak nevezünk.
Az idegrenszernek tehát és pedig úgy a különféle
dúczoknak, mint a rostoknak anatómiai egysége, alak eleme
a neuron. Az idegsejt nagysága csak micron-okkal, micro-
milliméterekkel, azaz ezredmilliméterekkel (μ.) fejezhető ki.
Ily rendkívül apró, ágasbogas számtalan elemi szervezetből,
amelyeknek ágai bonyolult, kuszált szövedéket képeznek egy-
más közt, de mindig csak egymással érintkezve és nem
kapcsolódva, más szöveti elemek, a nem ideg, hanem ideg-
kötőszöveti (neuroglia) sejtek közé ékelve, áll az ideganyag
legalább a gerinczeseknél.