POSITIV AESTHETIKA

526
Az öröm, a fájdalom, a hangulatbeli változások tehát
első sorban vasomotorikus reflexek, melyeket a képzetkap-
csolás sajátos módosulása vált ki. Ε vasomotorikus reflexek
megváltoztatván az érrendszer, az egész test sejtjei e tápláló
rendszerének működését, megváltoztatják az életműködéseket
is. A test így létrejött állapotának, e – mondhatnók – reflex
állapotnak megérzése, centripetal izgalmai adják aztán a kel-
lemes, kellemetlen érzést, a szerint, hogy a vasomotorikus
reflex előmozdítólag vagy csökkentőleg hatott az életmű-
ködésekre. Az általános kellemes, kellemetlen érzés tehát a
neurovasculars összefüggés útján jön létre.
A gyönyör és fájdalom ilyetén physiologiai magyaráza-
tával igen érdekes megfejtését lehet adni több aesthetikai
jelenségnek. így többszörösen kiemeltük, hogy a tavasz érzéki
képe vidám hangulatokat ébreszt, s az ifjúság, a szerelem, a
boldogság képzeteit kelti fel bennünk, míg az ősz bánatos, fájó,
borongós hangulatokat idéz fel, melyekkel a hervadás, a pusz-
tulás, az elmúlás, a halál képzetei kapcsolatosak. Nem tekintve
most a különféle képzetmüködéseket, csak merőben a hangu-
latot, látjuk, hogy a tavasz kellemes, vidám hangulatot kelt,
az ősz kellemetlent, fájót. Ennek okát első sorban az érmoz-
gató változásokban kell keresnünk. Tudjuk, hogy melegebb,
naposabb időben a vérerek kitágulnak, viszont hűvösebb, ború-
sabb időben összehúzódnak. A vérerek tágulásával pedig foko-
zódik a vérkeringés, így az egész életműködés, mi aztán az
öröm érzetét kelti. Viszont a vérerek szűkülésével csökken a
véráramlás és így az egész életműködés, mi aztán a bánat,
levertség érzetét ébreszti. íme ezért kelt a rózsás arczú tavasz,
az aranynapú kikelet vidám, a borongós, többnyire esős, hűvös,
nyirkos őszidő fájó, bánatos hangulatokat. Ez a tavasz és ősz
költészetének, e két különféle suggestiv tényezőnek a költé-
szetben, természeti, physiologiai magyarázata.
Hogy volt bölcselő, tudniillik Schopenhauer, aki csak a