POSITIV AESTHETIKA

229
Oly gyönyörűn szól hangja,
Az erdőt elaltatja.
Olyan búsan szól hangja,
A Marost megállatja.
(Alexi György fordítása.)
Nem is szólva most képkapcsolásuk, tartalmuk külön-
böző voltáról, a két alaphangulatot érintetlen üdeségében adja
mindkettő. A styriaiból kitör a jókedv és juhhéban végződik.
Az oláh a «gyönyörű» madárhangot is oly búsnak találja.
Az utolsó sor naiv képe találóan fejezi ki a merengő, mélázó
alaphangulatot.
A hangulat tehát függ az egyéni idegrendszertől, mely-
nek ismét alakító feltételei a faji, öröklésbeli tényezők, a
földrajzi és égalji viszonyok, a környezet, a milieu.
A hangulat végső alapját tekintve, hogy voltakép mi
az a kellemes, kellemetlen velejáró, a gyönyör és fájdalom
(Lust und Unlust, le plaisir et la douleur), arra megint a
szervi érzetek adnak útbaigazítást. A szervi érzetek összessége
adja az életműködések folyamatának közérzetét. Kellemes less
reá nézve az, ami az életműködésekre előmozdítólag; kelle-
metlen, ami akadályozólag vagy csökkentőleg hat. Ε termé-
szetes magyarázatát a gyönyörnek és fájdalomnak találjuk mé-
lyebb értelmezéssel Grant Allan-nál: Gyönyör és fájdalom azon
működésekhez csatlakoznak, melyeknek czélja a szervezet fenn-
tartása és szaporítása. Minél inkább megfelel valamelyik
működés e czélnak, annál nagyobb az élvezet, a gyönyör;
minél inkább ellene van, annál nagyobb a fájdalom. Ugyan-
ezt a magyarázatot adta Bouillier, kinek gyönyör- és fájdalom-
meghatározását tartják legjobbnak a francziák: Le plaisir
consiste dans l'exercise normal de l'activité et la douleur
dans une diminution ou un empêchement d'activité.
Összefoglalva tehát a hangulatról mondottakat, meg kell
különböztetnünk a hangulati velejárót, mely az érzékleteket