POSITIV AESTHETIKA

262
ily akarat-érzésmagyarázatokat. (Ilyen Hartmanné. Fortlage-é
stb.). Mi e két tényezőhöz: a képzetműködésekhez és akarat-
hoz felvettük harmadiknak a physiologia alapján a hangulatot,
a közérzeteket, mint az érzések és érzelem főtényezőjét.
Tehát e három: képzetműködések, vagy mint egyesek a német
Vorstellen mintájára mondják: képelés, beleértve az érzéklet-
képet s a képzeteket, sőt a fogalmakat vagy közképeket; a
hangulatváltozások és az akaratműködések teszik ki kölcsön-
hatásaikban a psychikai életet. Ezeknek: a képzet-, hangulat-,
akaratvá\tozásoknak felelne meg többé-kevésbbé a lelki tüne-
mények ama régi metaphysikai osztályozása, mely a lelket,.
a psyché-t: elmére, érző és akaró lélekre különíti.
Az elmét legelőször s legalaposabban vizsgálták. Ε
vizsgálatok az ismerettani elmélkedések alatt ismeretesek.
Már Locke kimondta, hogy az elme anyagát belső, külső
tapasztalat útján, de csak a születés után szerzi. Kant elis-
merte, hogy anyagát kapja, szerzi, nem eredeti sajátja; de
kimutatta, hogy az anyagrendezés formái, törvényei ősi, vele-
született tulajdonai.
Az érzés és akarat később lett önálló vizsgálat tárgya.
Sokan nem tekintették önálló tényezőknek. Herbart mind-
kettőt a képzetműködések formáinak monda. Horovicz a
képzetműködések alapjának. Később az akaratot a képzet-
működéssel szemben önálló tényezőnek ismerték el, de az
érzést az akaratból magyarázták (Schopenhauer, Hartmann,
Fortlage), noha már Kant kimutatta, hogy érzés és képzet-
működések egyértékű, független functiók. Mint említettem a
a physiologus-psycholog iskola Wundt-tal élén szintén hang-
súlyozta a képzetműködés és érzés egyrangú, egymás mellé
rendezett voltát. Wundt a tudat állapotából magyarázza.
Említettem, hogy ez alapjában a mi felfogásunk is, kidolgozva
a szervi érzetek közreműködésének, mint tényezőnek szerepel-
tetésével az újabb physiologiai kutatások alapján.