POSITIV AESTHETIKA

120
masabb suggestiv tényezők. Az «aranykalászszal ékes róna-
ság», a délibábos puszta roppant suggestiv hatással volt az
alföld énekes fiára. A görög szobrászatban feltalálhatni a
görög táj tiszta, derült, világos körvonalainak, zavartalan har-
móniájának hatását. Az olasz cinquecento festőiben látni a
középkori ascetismusba belefáradt, a túlvilági tépelődésektől
elfordult, élni vágyó, az életet szerető mozgalmas renais-
sance-ot. Byronban ép úgy érezni az angol ködös tájak hatá-
sát, mint Lermontovban a Kaukázus égbetörő bérczeinek
fenségét.
Az aesthetikai hatásnál pedig ép az a fő, hogy tud,
mennyit tud suggerálni a műalkotás hallgatóinak, hisz az
aesthetikai élvezet csak a művész lelkében felhalmozódott
aesthetikai hatások suggestiója, átvitele az élvező lelkébe. Ez
a művészi suggestio.
A suggestio diktálja a művészi fordítás főkellékéül ép
azt, hogy lehetőleg «ugyanolyan hatást tegyen a fordított munka,
mint amilyent tett az eredeti», ahogy ezt P. Thewrewk Emil
formulázta.
Ugyancsak a helyes irányú suggestio követeli meg hasonló-
képpen az illustrator-művésztől, hogy ne ábrázolja szolgai
hűséggel azt, a miről a vers, a szöveg beszél, mert hiszen a
a költői hatás és a rajzbeli hatás eszközei egészen mások
és a rajzoló művész egészen máskép fogja kifejezni ugyan-
azt az alaphangulatot s a hozzáfűződő alapeszmét, vagy
eszmekört, mint ahogy a költő kifejezte. Az illustrator füg-
getlenül a költői kifejezéstől, fejezze ki ugyanazt a maga sajá-
tos felfogásával, eszközeivel, mert itt kettős sugestióval van
dolgunk s a fő csak az, hogy mind a kettő ugyanazt a hatást
suggerálván, az illustratoré erősítse a költői suggestio hatását.
Látjuk tehát, hogy úgy az aesthetikai alkotás, mint
élvezés és hatás terén, szóval az aesthetikai működések egész
területén mily fontos szerepe van a suggestiónak.