POSITIV AESTHETIKA

496
Az ingerlésre tehát első sorban az izgatás, a szenve-
dés közvetlen következményeként az idegkimerültség, az ágy-
béli fáradtság lépett fel. A levertség (depressio) ez időszakát
Meynert (Klinik der Erkrankungen des Vorderhirns) szerint
az agykéregbeli sejtek functionalis, azaz ideomotorikus (vagyis
képzet és mozgásizgalom kapcsoló) szünetelése és ágybéli
érszűkülés jellemzi. Már most ez az ágybéli fáradtság, levert-
ség hat a lélegzés rhythmusára a fentebb említett kapcsolat
folytán s a szívműködésre; Dumas szerint a szívnek mér-
séklő központjára, melyet Budge és Laborde a negyedik agy-
gyomor tetején, oldalt mutattak ki, hat az agyi érszűkülés
folytán előállott anaemia miatt felgyülemlett szénsav, az agy
szöveteiben pangó venosus, desoxydált vér. A fennebbi Mey-
nert-féle törvény szerint pedig az agykéreg sejtjei működé-
sének csökkenése, bénulása együtt jár az érmozgató izmok
fokozódottabb működésével, az érszűküléssel nemcsak az
agyban magában, hanem a tagokban is. És tényleg, mint
Meynert megfigyelte, a szomorúság ágybéli fáradtságát a
tagok föltétlen nyugalma követi, nem tördeli kezeit az illető,
nincs arczjáték, nem beszél, elhagyja magát, tagjainak vége
hideg lesz. A szív lassabban, gyengébben működve, mint
Dumas kiemeli, ritkább és tökéletlenebb systoléival csak
elősegíti az összes környéki részek elhidegedését. «A gyön-
gébb belélegzéseket olykor hevesebb, mélyebb belélegzés
szakítja meg, a beteg mintegy küzdeni látszik az asphyxia
ellen. Ez a szomorúság jellemző sóhaja».
Dumas szerint valószínű, hogy a szomorúság érszűkü-
lésének ép oly hasznos szervezeti szerepe van, mint az
értágulásnak az örömnél; gépiesen támogatja, erősíti a szívet,
mint akár az ergotin-befecskendezés, különben a szív még
jobban elgyengülne.
Dumas külön megkülönbözteti még a cselekvő szomorú-
ságot (tristesse active), melyet agy-szívbeli izgatottság és