POSITIV AESTHETIKA

489
Ε neurovascularis összefüggés útján jöhetnek létre oly
hatalmas zavarok, melyek gyilkosságra «öngyilkosságra ragad-
hatják az illetőt. Othello e nélkül nem lett vo]na az a forró-
vérű] indulatos déli ember, melynek typusaként tűnik fel.
Talán az sem lehetetlen, hogy az impulsiv öngyilkosoknál,
ez elmebajosoknál is hasonló természetű zavarok forrásaivá
lesznek azok a túlfejlődött, túltengett, úgynevezett kényszer-
képzetek (Zwangvorstellungen), s így csak e velük kapcso-
latos zavarok útján idéznek elő katastrophát. A szenvedély
hatalma, heve, elragadtatása alatt csakis az oly erősfokú
neurovascularis zavarok hatását érthetjük, melyekkel szem-
ben az egyén tehetetlen, azt mondjuk nincs akarata, voltakép
nincs oly erős, intensiv képzetkapcsolása, mely izgalma bizo-
nyos másirányú, jelen esetben roppant hatalmas izgalmakat
paralysálhatna.
Nem győzzük eléggé kiemelni a neurovascularis össze-
függés fontosságát. Physiologiai tekintetben amily előmozdítólag
hathatnak így egyes benyomások az életműködésekre, ép oly
káros befolyást is gyakorolhatnak ezen a fontos úton a belső
gépezetben, sőt az egész szervezet megakadását, a halál be-
álltát idézhetik elő, amennyiben a szívműködés megállását,
megszűnését hozzák létre. Hogy valami nagyon lesújtó hírre
«megreped», «meghasad» valakinek a szíve, ami különben a
nagyon örvendetes hírre is előfordulhat, az csak azt jelenti,
hogy az a hír, az a külső benyomás, érzéki izgalom, a hozzá-
fűződő előbbi képzetkapcsolások felelevenedésével oly vaso-
motorikus reflexet váltott ki s a neurovascularis összefüggés
útján oly zavart hozott létre, melyet az érrendszer nem bírt
elviselni.
Aesthetikai tekintetben pedig különös fontosságát fogjuk
találni a továbbiakban. Képzeljük csak el, hogy a külső be-
nyomás, mint érzéki izgalom, bejut a kapcsoló-gépezetbe s ott a
képzetkapcsolások útján érmozgató reflexet vált ki, mely a neuro-