POSITIV AESTHETIKA

505
szolgálatára látszik lenni az idegrendszer motorikus meg-
nyilatkozásainak, reflexeinek kifelé, addig az érrendszer
ily állapota, lévén a test sejtjei tápláló rendszerének állapota,
az idegrendszer kívülről nyert izgalmaihoz mérten intéz-
kedik befelé, szabályozza a test szöveteinek táplálkozását
s így működését. Az izomrendszer kifelé felel a külső ténye-
zőkkel szemben, az érrendszer befelé módosítja a szervezet
működését, mindakettő a szervezetnek megfelelő módon és
irányban. A kettőt pedig összeköti az idegrendszer és pedig
ép a neuromuscularis és neurovasculars tónus útján.
íme újból meggyőződtünk, hogy az idegrendszer főszerepe a
szervezetben a kapcsolás, a szervezet különféle rendszereinek
egymásnak megfelelő, kiegyenlítődhető, összhangzó kapcsolása.
Az indulatokat most már mint kapcsolatos működések
összetételét tekintve, azt mondhatjuk, hogy külső benyomás
vagy képzet kapcsolata vasomotorikus reactióval, mely
visszahatás természetesen az egész életműködés fokozódásá-
val vagy csökkenésével jár.
Az indulatoknak a két ismertetett alaptypusából külön-
féle módosulásokkal a képzetműködések különféle iránya sze-
rint egész változatos sor állhat elő. így említhetjük az öröm
és bánat mellett a haragot és félelmet.
Ha már most valamely örömet okozó benyomásnak,
melyet várok, csak képzete idéz fel bizonyos lelki állapotot,
előáll a remény; viszont ha kellemetlen benyomásra vonat-
kozik, az aggodalom. Ha előleges képzetműködés nélkül hir-
telen jön a benyomás, meglepetésről, ijedtségről beszélünk.
A kellemes benyomást előidéző tárgyak, személyek kép-
zetéhez csatlakozó hangulatot vonzódásnak, a kellemetlennél
iszonyodásnak nevezzük.
Még bonyolultabb képzetműködés hozza létre a mások
örömében való részvételt (Mitfreude), s a mások bánatában
való részvételt, a szánalmat (Mitleid).