POSITIV AESTHETIKA

371
Mi lehet már most e gondolat-rhythmusnak, e képzet-
kapcsolásbeli szépnek alaphatározmánya, psychologiai, talán
physiologiai alapja? Ha a különféle irányú és különféle fok-
ban állandósult kapcsolatokat tekintjük, a következő eredmé-
nyekre jutunk.
Az egyéni, az alig állandósult kapcsolatok szokatlan-
ságuk miatt sem psychologiailag, sem physiologiailag, mint
merő működések, kellemesek nem lehetnek. A kifejlettebb
dispositiókkal. a csekélyebb elléntállást nyújtó pályákkal szem-
ben, az ily kapcsolások fárasztók, erőfeszítést követelnek,
mit pedig a lelki élet sajátos oekonomiája kerülni fog. Az
állandósult kapcsolatok tehát, mint merő működések, kel-
lemesebbek lesznek. Psychologiailag nem szokatlanok s physio-
logiai tekintetben a fejlettebb dispositiók, a csekélyebb ellent-
állás folytán nem fárasztanak olyan mértékben.
A különféle irányú kapcsolatokból megint a tudatbeli
érintkezést kell kizárnunk. Ez ugyanis legtöbbször egyének
szerint annyira változó, hogy mint ilyen ismét nagyobb erő-
feszítést követelne. A részleges azonosság, a közös elemek
kapcsolata azonban annál kevésbbé fárasztó, mert a közös
elemek alapján kifejlett dispositiók csekélyebb ellentállása
irányában történik.
Hátramaradtak tehát az állandósult kapcsolatok s a
közös elemek kapcsolatai, mint amelyek kellemesebbek
lehetnek. Ha a tulajdonképeni rhythmust tekintjük, ott is
a hanganyagbeli közös elemek kapcsolatával van dolgunk
a különféle erejű vagy mértékű hangok lüktetésében és a
rímben. így főleg ezért, e lényeges okból, tényleg egészen
bátran nevezhetők az ily kellemes kapcsolások gondolat-
rhythmusnak.
Ε gondolat-rhythmus fajainak s eredetiségének vizsgála-
tában alapvető szerepet tulajdonítunk nálunk Arany János
dolgozatának: «A magyar nemzeti vers-idomról» (1856. Összes