POSITIV AESTHETIKA

279
csolódni egész reflexszerűen; ezért neveztük el az ily rögtönös
állandósult, megrögzött kapcsolásokat reflex-associatióknak,
mert olyan kapcsolatok ezek a képzetek közt, mint amilye-
nnek a reflexek a mozgások között. Érdekesek e tekintetben
Dugald Stewart Elements of Philosophy of Human Mind-
(179a-1827)-jának következő sorai: A felfogás és képzelet
tényeit mindig a foglalkoztató tárgy valóságos lételére vonat-
kozó hit kíséri. Igen kevés ember képes igen magas toronyból
a félelem bizonyos érzése nélkül alátekinteni. És pedig eszük
meggyőzi, hogy nincsenek semmivel sem jobban veszélyeztetve,
mintha a földön állanának. íme – ez is ilyen reflex-associatio.
Lesznek azonban oly állandósult kapcsolások is, melyek
még sem vehetők megrögzött reflex-associatióknak, mert nem
mindig, nem reflexszerűen azaz előre meghatározott felelet-
ként, csak az esetek túlnyomó számában, csak nagy való-
színűséggel következnek be. Az ilyeneket nevezzük el álta-
lános, átlagos állandósult associatióknak, szemben az egyéni
társítással, mely mint egyes különös, ilyenkor különböző
lehet s lehet a nagy többségnél éppen nem állandósult a
«relatív associatio-mechanismus» constatait physiologiai tör-
vénye szerint.
Az összefüggés fokát illetőleg megkülönböztettük tehát
az egészen állandósult reflex-associatiókat, az általában
állandósult átlagos associatiókat és a nagy többségnél
éppen nem állandósult, egyéni associatiókat. Physiologiai
alapot ehhez éppen az associatio-mechanismusnál említett
Bahnung azaz folytonos gyakorlat által történő pályakialaku-
lások, kapcsolás-dispositiók kifejlődésében találunk. Ha két
tünemény közt a kapcsolat mindig szükségszerűen megvolt,
a megfelelő associatio-pályák dispositiója is legerősebb fok-
ban fejlődött ki, ezek a reflex-associatiók. A kevésbbé, de
nagy mértékben kifejlődött dispositiók felelnek meg az átla-
gosan állandósult associatióknak s a leggyöngébb, legesetle-