POSITIV AESTHETIKA

492
sát s ugyancsak az élénkebb agyműködés hozza aztán létre
a környéki értágulást.
Az elsődleges tünet tehát az ágybéli izgatottság, foko-
zottabb működés és értágulás. Ezt mutatja a gyorsabb
képzetkapcsolás, az arczjáték elevensége, a megnövekedett
dynamometrikus erő, az egész szervezetben fokozódott izom-
tónus (tonicité musculaire) és főleg a lélegzés rhythmusának
gyorsulása. Már Franck megírta (Fonctions motrices du
cerveau. 1887.), hogy az agy mérsékelt izgatottsága gyor-
sítja a lélegzést. Az agy izgatottsága (excitation) áthat a
szívműködésre, a szívverés gyorsabbodik. De a szívműködés
visszahat az agyvelőre, amely jobban táplálva, oxydálva,
nagyobb fokú izgalmi állapotba jön. Amint hosszabb ideig
tart ez az indulat-állapot, melynek complexusa ágybéli izga-
tottság, hypertensio, a lélegzés és érverés gyorsulásából áll,
fellép az élénk agyműködés következtében a környéki értá-
gulás is. Erre nézve legelfogadhatóbb, a legegyszerűbb a
Meynert-féle feltevés. Ε szerint az agykéregnek kétféle műkö-
dése lehet: 1. ideális és motorikus associatio, vagyis képzet
és mozgásizgalom kapcsolás; 2. az érmozgató körkörös izmok
összehúzása. Ha e két működést az agykéreg azonos részé-
nek tulajdonítjuk, az egyik mindig növekedni fog, mikor a
másik csökken,, a szellemi működés tehát mintegy alább
fogja nyomni a vascularis tónust. Meynert szeret e tekintet-
ben Landois és Eulenberg ama vizsgálódásaira hivatkozni,
hogy ha a kutyának lábait mozgató agykéregsejtjeit kimetsz-
szük, a mozgászavarral együtt a hőmérséklet emelkedését is
előidézzük a kérdéses tagban, vagyis a kivágott sejteknek
érszűkítő működést kellett teljesíteniük. A jelen esetben is
az elmebeli izgatottság leszállítaná a vascularis tónust s így
végre a környéki ütőerecskék tágulását hozná létre. Bizonyos,
hogy minden hosszabb elmebeli izgalmi állapotot (excitation)
hajszáleres érverés követ. Dumas az elmebajosokon ezt igen