Karoli - BIBLIA - 1873 I.

168 MÓZES IV. KÖNYYE 21. 22.
31. Lakék azért az Izráel az Emoreusok
földén.
32. És elkülde Mózes hogy megkémlelnék
Jaázert, és megvevék azt és az ö faluit
: és illyen módon kiüzé az Emoreiist,
a ki ott lakik vala.
33. Megfordulván pedig felmenének a
Básán útán. És kijve Og * Básán Királya
0 eleibe, Ö és minden ö népe harczra,
Hedreibe. * 5 móz. 3, i. 29, 7.
^
34. Akkor monda az Úr Mózesnek : Ne
félj tle : mert a te kezeidbe * adtam tet,
és minden népét és az földét: és úgy
cselekedjél vele a miképen cselekedtél
Sibonnal az Emoreus Királyával, a ki
lakik vala Hesbonban. * 5 móz. 3, 2. 22.
35. Megverék azért ötet és az fijait
és minden ö népét, annyira, hogy egy
sem marada bennek ; és örökségül bírák
az ö földét.
22. RÉSZ.
Bálák a Moábiták Királya küld Bálámért, hogy megátkoztassa
a népet : a szamár szól.
És elmenének az Izráel fijai, és tábort
j árának a Moáb mezségin a * Jordán
vizén innét, Jerikó ellenében.
* rész 26, 3.
2. És mikor látta volna Bálák, a Sippor
fija, mind azokat a mellyeket cselekedett
vala Izráel az Emoreussal
3. Igen megrémüle Moáb a néptl mivelhogy
sok volna, és megbúsula Moáb
az Izráel fijai miatt.
4. Monda annakokáért Moáb a Midián
Véneinek : Most elnyalja e sokaság minden
mi környékünket, a miképen elnyalja
az ökör a meznek pázsitját. (Bálák,
Sippornak fija vala pedig Moábnak Királya
abban az idben.)
5. Külde azért követeket * Bálámhoz a
Beor fijához Péthorba, melly vala a folyóvíz
mellett a Bálám nemzetsége fijainak
földökben, hogy^ hívná tet, mondván
ímé nép jött ki Egyiptomból, és ímé
ellepte e földnek színét, és lakik én
ellenemben. * jós. 24, 9. 13, 22.
6. Most azért kérlek jöjj el és átkozd
meg én érettem e népet, mert ers ebb
nálamnál, talán ert vehetek rajta, megverhetjük
tet és kizhetem tet e
földbl ; mert jól tudom, hogy a kit megáldasz,
meg lészen áldva, és a kit megátkozsz,
átkozott lészen.
7. Annakokáért elmenének Moábnak
Vénei és Midiánnak Vénei, és a jövendmondásnak
jutalma az kezeikben
vala, és jutának * Bálámhoz, és megmon"
dák néki a Bálák izenetét. * jós. is, 22.
8. 0 pedig monda néki : Háljatok itt ez
éjjel, és feleletet adok néktek, amiképen
szólánd nékem az r. És Moábnak Fejedelmei
megmaradának Bálámnál.
9. Eljve pedig az Isten Bálámhoz és
monda : Kicsodák ezek a férjfiak, a kik
nálad vágynak ?
10. És monda Bálám az Istennek, Bálák
Sippor fija, Moáb Királya, küldöttén
hozzám, ezt mondván:
11. ímé e nép, a melly kijött Égyiptomból,
ellepte a földnek színét ; most
azért jöjj el, átkozd meg én érettem azt,
talán ert vehetek rajta, hadakozván
ellene,^ és-Müzhetem tet.
12. És monda az Isten Bálámnak: Ne
menj el vélek : és meg se átkozzad azt
a népet: mert megáldatott.
13. Felkele azért Bálám reggel és
monda a Bálák Fejedelmeinek : Térjetek
meg^ a ti földetekre ; mert nem akarja
az Úr engedni nékem, hogy veletek elmenjek.
14. És felkelének a Moáb Fejedelmei
és jutának a Bálákhoz, és mondának
Nem akart Bálám eljönni velünk.
15. Elkülde azért ismét Bálák több Fejedelmeket,
és azoknál nemesebbeket.
16. Kik eljutván Bálámhoz, mondának
néki: Ezt mondja Bálák, Sippornak fija
Kérlek ne vond meg magadat, hogy én
hozzám ne jönnél.
17. Mert megtisztelvén * megtisztellek
téged igen, és valamit mondasz nékem
megmívelem : Jöjj el azért kérlek, és
átkozd meg én értem e népet
* rész 24, 10. 11-
18. Felelvén pedig Bálám, monda a
Bálák szolgáinak: Ha Bálák * az házát
arannyal és ezüsttel tele adná is
nékem nem hághatom által az én Uramnak
Istenemnek szavát, hogy valamit
mív éljek vagy kicsint vagy nagyot.
* 1 Kir. 13, 8.
19. Most mindazáltal maradjatok meg
ti is ez éjjel itt, kérlek, ^
hadd tudjam
meg, mit fog szólani az Úr nékem.
20. Akkor eljve az Isten Bálámhoz
éjjel, és monda néki : Ha azért jöttek e
férjfiak, hogy téged elhívjanak : kelj fel,
menj el vélek ; de mindazáltal azt míveljed,
a mit mondándok néked.
21. Felkele azért Bálám reggel, és meg-