Karoli - BIBLIA - 1873 I.

44
MÓZES L KÖNYVE 39. 40.
fszolgája, a vitézl népeknek Fejedelme.
* rész 37, 28.
2. És * vala az Úr Józseffel, és jó szerencsés
vala, és lakik vala az ö égyiptombeli
urának házában. * vers 21. Csel. 7, 9.
3. Látá pedig az ura hogy az r volna
q vele, és tiogy valamit cselekednék, az
Ur szerencséssé tenné általa.
4. Talála azért József kedvet az ura
eltt, és szolgál vala néki ; és az házán
fvé tevé, és mindeneket valamije vala,
az ö birodalmába ada.
5. És miolta fgondviselvé tevé tet
az házán, és minden marháján, az r
megáldá az égyiptombeli embernek házát
Józsefért ; és az rnak áldása vala
minden jószágán, mind házában s mind
a mezn.
6. Mindeneket azért valamije vala Józsefre
biza: és nem vala semmire gondja,
miképen Józsefnek, hanem csak az
ételre.
József pedig szép formájú és tekintet
vala.
7. Ezekután pedig, az urának felesége
veté szemeit Józsefre, és monda: Hálj
velem.
8. Ki nem akarván engedni, monda az
ura feleségének : ímé az én uramnak
semmi gondja nincsen azokra mellyek az
házában vágynak, hanem mindeneket
a mellyek övéi voltak, az én kezembe
bízott.
9. Nincsen senki nálamnál nagyobb az
házában : és semmit tlem meg nem
hanem csak tégedet, mivelhogy te
felesége vagy ; mimódon mívelném
tiltott,
azért e nagy gonoszságot, vétkezvén az
Isten ellen ?
10. Mikor pedig mindennapon szólana
az asszony Józsefnek, és nem engedne
néki hogy vele hálna és vele egyesülne,
11. Történék egy napon hogy a házba
menne Józsefvalami dolgát tenni, és senki
nem volna a házban a háznép közzl.
12. Megragadá azért az asszony a
József ruháját, ezt mondván : Hálj velem,
és ott hagyván ruháját az asszony
kezében, elfuta és kiméne.
13. És mikor látta volna az asszony
hogy az ruháját kezében hagyta volna,
és kifutott
volna,
14. Szólitá a háznépet és monda azoknak
illyen módon: Lássátok, Zsidó férjfiat
hozott a mi házunkba az én uram
hogy megszégyenítene minket : mert én
reám jöve hogy velem hálna, és kiáltók
nagy szóval.
15. És mikor az hallotta volna hogy kiáltottam
volna felszóval, az ruháját elhagyá
az én kezembe, és elfutván kiméne.
16. Megtartá azért az ruháját magánál
míg az ura haza jne.
17. Kinek illyen szókkal szóla, mondván
;
Eljve hozzám a Zsidó szolga, a
kit nékünk hoztál, hogy engemet megszégyenítene.
18. És mikor kiáltottam volna felszóval,
az
ruháját itt hagyá, és kifuta.
19. Mikor pedig hallotta volna az ura
feleségének beszédit a mellyeket mondott
vala, ezt mondván : Illyen dolgokat
cselekedék én rajtam a te szolgád ; felgerjed
az haragja.
20. Yevé azért Józsefet az ura és veté
tet a * töml czbe, mellyben a Király
foglyai valának, és ott vala a tömlöczben.
* Zsolt. 105, 18.
21. Az r * vala pedig Józseffel, és kegyelmesen
cselekedék vele, és a tömlöcztartó
eltt is kedvessé tevé tet.
* Csel. 7, 9.
22. És a tömlöcztartó mind azokat a
foglyokat, kik a tömlöczben valának,
bizá Józsefre, és valamit ott cselekesznek
vala, mind cselekeszi vala.
23. És semmi gondja nem vala a tömlöcztartónak
azokra, a mellyek birodalmában
valának, mivelhogy az r volna
Józseffel, és valamit cselekeszik vala, az
r szerencséssé tészi vala.
40. RÉSZ.
Megmagyarázza Jzsef a tömlöczben a pohárnoknak és a
sütnek álmokat.
Történék ezekután hogy az égyiptombeli
Királynak pohárnokja és a sütje vétkeznének
az urok ellen, az égyiptombeli
Király ellen.
2. Megharaguvék azért Fáraó mind a
két fszolgájára, tudniillik a fpohár^
nokra és a fsütre.
3. És vetteté azokat a vitézl népek
Fejedelmének tömlöczébe, tudniillik a
tömlöczbe, mellyben József fogva vala.
4. És a vitézl népek Fejedelme fvé
tevé azokon Józsefet, és szolgál vala nékik
és valának fogságban egy esztendeig.
5. És mindketten látának álmot ugyanazon
egy éjjel, az ég3dptombeli Királynak
mind pohárnokja, mind sütje, kik a
tömlöczben fogva valának, melly álom
'