Karoli - BIBLIA - 1873 I.

:
:
344
ben te uralkodói ; és adta az Úr az országot
a te fij adnak Ab solonnak: és ímé
a nyomorúságnak közepette vagy: mert
vérszopó ember vagy !
SÁMUEL II. KÖNYVE 16. 17.
* rész 1,5—16. rész 4,5-12.
9. Monda pedig Abisai, *Sérujának fija
a Királynak: Hogyhogy szidalmazhatja
ez a holt eb az én uramat a Királyt?
Majd én elmegyek és fejét veszem.
* rétíz 18, 2. 1 Sám 26, 8.
10. Monda pedig a Király : Mi közöm
vagyon veletek Sérujának * íijai? hadd
szidalmazzon, mert azrmondotta néki
Szidalmazzad Dávidot: és ki mondhatja
néki: miért mívelted ezt? * rész 2, is.
11. És monda Dávid Abisainak és minden
szolgáinak : ímé az én fiam, ki az
én ágyékomból származott, kergeti * az
én életemet : hogy ne cselekedné tehát
e Benjáminita ? hagyjatok békét néki,
hadd szidalmazzon : mert az Úr mondotta
néki.
^
* rész 17, 3.
12. Netalán reá tekint az Úr az én nyomorúságomra,
és jót * ád még ma nékem
az Úr az átka helyett. * rész 19, 14. 15.
13. És megyén vala Dávid és az népe
az úton, Sémei pedig a hegy oldalon ellenbe
megyén vala, és mentében átkozódik
* vala, és köveket hajigál vala
ellenébe, és port hány vala. * vers 7. s.
14. Eljuta annakutánna a Király és
mind a vele való nép nagy fáradsággal
egy helyre^ és ot megnyugovék.
15. Absolon pedig, és az Izráel fijainak
egész népe bémenének * Jéruzsálembe,
és Akhitófel is vele. * rész 15, 7-12.
16. Mikor pedig az Arkéából való Khúsai
* a Dávid jó akarója, bément volna
Absolonhoz, monda Khúsai Absolonnak:
Éljen a f Király, éljen a Király !
* rész 15, 32—37. f 1 Sám. 10, 24.
17. És monda Absolon Khúsainak: Ez é
21. Felele Akhitófel Absolonnak : Menj
bé a te atyádnak * ágyasaihoz, a kiket
itthon hagyott hogy riznék a házat:
és megérti az egész Izráel hogy te az
atyád ellen felette nagy gyalázatos boszszúságot
cselekedtél: és annál inkább
megersödnek mind azoknak kezeik, kik
melletted vágynak.* i móz. 49, 3. 4. 3. móz. 20,11.
22. Sátort vonának azért Absolonnak
a palotának fels padlásán, és béméne
Absolon az attyának ágyasaihoz, az
egész Izráelnek *
szeme láttára.
* rész 12, 11. 12.
23. A melly tanácsot pedig akkor
Akhitófel ád vala, úgy tartják vala,
mintha valaki az Isten szavát kérdette
volna, oly hecsülethen vala Akhitófelnek
minden tanácsa mind Dávid eltt, mind
Absolon eltt.
17. RÉSZ.
Atsolon Dávidot kergeti.
Monda azért Akhitófel Absolonnak': ím
én elválasztok * tizenkétezer embert, és
felkelek, és megüzöm Dávidot éjjel.
* Zsolt. 3, 1.
2. És reá rohanok ; mert megfáradott,
és ertlen kézzel vagyon : megrettentem
tet, és megfutamodik az egész
nép, melly vele vagyon : és a Királyt
magát * megölöm. * vers 4.
3. Annakutánna a népet mind egészen
hozzád hajtom, és mikor mindenek meghajlanak
hozzád és elvesztheted az embert,
a kit te kergetsz ; az egész nép
békességben lészen.
4. És igen tetszék e beszéd Absolonnak,
és mind a több Izráel Véneinek.
5. És monda Absolon : Hívják hamar
az Árkéa városbeli * Khúsait is, és halljuk
meg is mi tanácsot ^d.
* rész 15. 34. 16, 16.
az irgalmasság a te* barátodhoz? miért 6. És mikor eljutott volna Khúsai Absolonhoz,
nem mentél el a te barátoddal? * vers le.
monda néki Absolon illyénké-
18. Felele Khúsai Absolonnak: Semmiképen
pen: Akhitófel illyen tanácsot ád, megfogadjuk
nem mivelem, hanem a kit az Úr
és ez a nép választ, és az Izráelnek minden
é az
hozzá.
szavát vagy ne ? Szólj
fijai ; azé leszek, és azzal maradok. 7. Monda akkor Khúsai Absolonnak
19. Más az, hogy kinek szolgálnék Nem jó tanács ez, mellyet Akhitófel
örömestehh mint az én barátom fijának ? adott, nem találta ez * egyszer.
a mint szolgáltam a te atyádnak, szintén
*rész 16, 23. 17, 14.
ollyan lészek te hozzád is.
8. És monda Khúsai : Tudod magad,
20. Monda pedig Absolon * Akhitófelnek
hogy a te atyád, és az emberei igen
: Adjatok tanácsot, mit kell mível-
ers * vitézek, és igen megkeseredett
nÜnk ? * rész 15, 12. 31. szívek, mint ama kölykeitl f megfsz-