Karoli - BIBLIA - 1873 I.

!
!
12. Akkor az idben mind azokat, melylyeket
* megmondottam Éli ellen, és az
háznépe ellen, véghez viszem, elkezdem
és elvégezem.
* rész 2, 31-36. f 1 Kir. 2, 26. 27.
13. És megjelentem néki, hogy én megítélem
az házát mind örökké a hamisságért
* mellyet jól tud : mert mikor az
íijai magokat utálatos okká teszik vala,
nem tiltá meg ket. * rész. 2, 15. le. 22.
14. És annakokáért megesküdtem* az
Éli háza ellen, hogy az háznépének hamissága
soha örökké, sem f áldozattal,
sem Minhával el nem töröltetik.
* rész 2, 27-31. f 3 Móz. 14, 22-31.
15. Aluvék azért Sámuel mind * reg-
17. És monda: Mi lön a szó, mellyet
néked monda ? Kérlek ne titkold el t-
lem, az r úgy * cselekedjék veled és
úgy adjon hogy csak egy igét is nem
titkolsz el én tlem, valamit néked szólott.
* Ruth 1, 17.
18. Megmondá azért Sámuel mind
azokat a beszédeket, és nem titkolá el
tle. És monda Éli Pap : 0 az Úr, és
cselekedjék úgy, a mint néki * jónak
tetszik. * 2 Sám. 15, 26.
19. Felnevekedék azért Sámuel, és az
Ür vala vele, úgyannyira hogy semmi
beszédét a földre nem hagyja * vala
esni. * Jós. 21, 45.
20. És eszébe vevé az egész Izráel népe.
Dántól fogva Bersebáig, hogy Sámuel
az Úrnak hívséges * Prófétája volna.
* vers 19. 5 Mdz. 18, 21. 22.
21. És kezde ismét az Úr megjelenni
Silóban: mert megjelentette vala magát
az Úr SilóbanSámuelnek azÜrnak beszéde
által.
4. RÉSZ.
Az Isten ládája elvétetik.
Megtelj esedék azért Sámuelnek * beszéde
az egész Izráelen, mikor kiméne az
Izráel a Filiszteusok ellen harczolni,
és tábort járának Eben-Haézernél : a
Filiszteusok pedig tábort járának f Afekben.
* rész 3, 11.12. t rész 7, 12.
2. Sereget rendelének azért a Filiszteusok
az Izráel ellen, és megütközének,
SÁMUEL I. KÖNYVE 3. 4. 291
és az Izráel megvereték a Filiszteusoktól
: és vágának le a harczon a mezn
úgymint négyezer embert.
3. Mikor azért a nép a táborba viszszajött
volna, mondának az Izráel között
való öreg emherek: Mi az oka, hogy az
Úr megvere ma minket a Filiszteusok
által? Vegyük * hozzánk Silóból az Úr frigyének
ládáját, hogy mi köztünk lévén
szabadítson meg minket f a mi ellenségeinknek
kezekbl.* rész u, is. 2M0Z.25, 10. 22.
4. Külde azért a nép Silóba, és kihozák
a seregek Urának ládáját, ki ül * a
Kérubimokon. Ott valának pedig az Isten
frigye ládájánál Élinek két fijai,
Hofni és Fineás. * zsoit. so, 2. 2 sám. 6, 2.
5. Ln pedig, hogy mikor az Úr frigyének
ládája a táborba jutott volna, meg-
gelig, és megnyitá az Úr házának ajtait,
és nem meri vala Sámuel megjelenteni
Élinek e látást.
* vers 3. sivalkodék az egész Izráel nagy kiáltással,
^
16. Szólítá azért Éli Sámuelt, és monda
éz megzendüle a föld.
: Sámuel fiam ! Ki monda : ímhol 6. Hallván pedig a Filiszteusok a nagy
vagyok én
kiáltást, mondának: Micsoda nagy kiáltás
ez a Zsidók táborában? És megérték,
hogy az Úrnak ládája jutott volna a
táborba.
7. Megfélemlének azért a Filiszteusok:
mert megérték, hogy az Isten * jött a
táborba. És ezt mondák : Jaj nékünk,
mert nem esett ez eltt illyen dolog
* 2 Móz. 25, 22.
8. Jaj nékünk ! Kicsoda szabadít meg
minket ezeknek az ers Isteneknek kezekbl
! Ezek azok az Istenek, kik az
YigYvgiomhelieket mindenféle nyomorúsággal
megverék a pusztában.
9. No azért legyetek bátor szívvel, és
emberkedjetek Filiszteusok, hogy valamimódon
ne szolgáljatok a Zsidóknak,
minthogy k szolgáltak * néktek ; no
azért legyetek emberek és ersen víjjatok
;
* Bir. 13, 1.
10. Megütközének azért a Filiszteusok,
és megverék az Izráelt, és kiki szalada
az sátorába. Es igen nagy veszedelem
ln, úgyannyirahogj SLi Izráel népe közztíl
harmincz ezer gyalog vésze el.
11. És elnyerék az Isten * ládáját is, és
az Eli két fija is meghala, Hofni és f Fineás.
* vers 4. f rész 2, 34. 3, 11.
12. Elszaladván pedig a harczról egy
ember a Benjámin nemzetségéhi, juta
Silóba azon napon, ruháját * megszaggatván,
és port hintvén fejére.^ * J