Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
296 SÁMUEL I. KÖNYVE 9.<br />
6. Monda pedig az néki : Imé most az<br />
Istennek * embere e városban vagyon,<br />
és az az ember igen becsületes emher<br />
valamit megmond, megteljesedik. Menjünk<br />
t oda, talán megjelenti nékünk a<br />
mi utunkat, mellyre menjünk.<br />
* rész 2, 27. 3, 20. f vers 15. 16.<br />
7. És felele Saul az ö szolgájának:<br />
Bátor menjünk el, de mit vigyünk az<br />
embernek? mert a kenyér elfogyott tarisznyánkból<br />
: és nincsen mit vegyünk<br />
ajándékban az Isten emberének : mi<br />
vagyon nálunk ?<br />
8. Szóla ismét erre a szolga Saulnak,<br />
és monda : Imé van nálam egy ezüst<br />
Siklusnak negyedrésze, mellyet én az<br />
Isten emberének adok, bogy megmondja<br />
nékünk a mi * utunkat. * vers 3.<br />
9. Régen az Izráelben, mikor valaki az<br />
Istenhez megyén vala tanácsot * kérdeni,<br />
minden azt mondja: Jertek menjünk a<br />
Nézhöz, mert a kit most Prófétának<br />
mondanak, régen azt hívják vala Néznek.<br />
* 1 Móz. 25, 22.<br />
10. Monda azért Saul az szolgájának<br />
Jó ez, a mit mondasz : jere menjünk el.<br />
Elmenének azért a városba, a hol vala<br />
2JL Isten embere.<br />
11. Ok pedig a városnak hágóján felmenvén,<br />
találának valami leányokat, kik<br />
vizet meríteni mennek vala ki, és mondának<br />
nékik : Itt é a * Néz. * vers e.<br />
találhatjátok meg tet. rész le, 3.<br />
14. Felmenének azért a városba, és<br />
mikor a város közepén mennének, imé<br />
Sámuel * szinte eleikbe jöve , akarván<br />
felmenni a hegyre. * rész 3, 20.<br />
15. Az Úr pedig megjelentette vala Sámuelnek<br />
füleibe, az dtt egy nappal, minekeltte<br />
Saul oda menne, ezt mondván:<br />
16. Holnap illyenkor küldök * hozzád<br />
egy embert a Benjámin földérl, kit az<br />
én népem eltt Izráel eltt való hadnagyságra<br />
felkenj, és az megszabadítja<br />
az én népemet a Filiszteusok kezébl<br />
mert megtekintettem az én népemet, és<br />
felhatott az kiáltása én élmbe.<br />
vers 6. Csel. 13, 21.<br />
17. Sámuel pedig megtekinté Sault, és<br />
az Ür megszólítá tet: ímhol ez az<br />
ember, a kirl * szóltam néked, e fog<br />
uralkodni az én népemen. * vers 15. le.<br />
18. Saul pedig a kapu közibe méne Sámuelhez<br />
és monda : Kérlek mond meg<br />
nékem, hol vagyon a Néz * háza. *^ vers e.<br />
19. És monda Sámuel Saulnak : Én vagyok<br />
a Néz: menj fel elttem a hegyre,<br />
és ma velem * egyetek, annakutánna<br />
elbocsátlak téged reggel, és valami szívedben<br />
va^i/on/ megjelentem néked.<br />
* vers 12.<br />
20. Tudniillik a szamarak fell, melylyek<br />
tled elvesztek harmadnappal ez<br />
eltt, semmit ne bánkódjál rajtok: mert<br />
megtalálták. De valyon az Izráelnek kihez<br />
* vagyon minden kívánsága ? valyon<br />
s nem te hozzád é, és a te atyádnak<br />
egész háznépéhez. * vers 15. 16.<br />
21. Felele pedig Saul, és monda: Avagy<br />
nem Benjáminita vagyok é én, az Izráelnek<br />
* legkissebbik nemzetségébl való ?<br />
és az én nemzetem az egész Benjámin<br />
nemzetsége között f legkisebb ? Mi<br />
dolog azért, hogy nékem illy énképen<br />
szólasz ? * Bír. 20, 46. f<br />
Bír. 6, 15.<br />
22. Fogván azért Sámuel Sault és az<br />
szolgáját; bévivé ket a vacsorálóházba<br />
; és nékik adá a fhelyet a hivatalos<br />
vendégek között, kik valának mint egy<br />
harmincz férjíiak.<br />
23. Monda pedig Sámuel a szakácsnak:<br />
Hozd el ama részt, mellyet oda<br />
adtam vala, és a mellyrl azt mondottam<br />
12. Kik felelének nékik, és mondának<br />
Itt vagyon csak eltted, siess gyorsan<br />
mert csak ma jött bé a városba : mert ma<br />
a népnek lakodalma lészen ím e hegyen.<br />
13. Mihelyt béjuttok a városba, mindjárt<br />
megtaláljátok tet, minekeltte a<br />
hegyre felmenne a lakodalomba : mert<br />
nem eszik addig a község, míg fel nem vala, hogy eltegyed.<br />
megyén; mert áldja meg a lakodalmat,<br />
azután esznek a * hivatalosok: azért<br />
most menjetek fel; mert most ez órában<br />
24. Elvévén azért a szakács a czímert,<br />
mind a rajta valóval egybe, Saulnak<br />
eleibe tevé, és monda: Sámuel: ímhol a<br />
mi megmaradott volt, vedd eldbe, és<br />
egyél: mert mind ez ideig néked* tartottuk,<br />
miolta megmondottam a szakácsnak,<br />
hogy a népet vendégségbe hívtam<br />
evék azért az napon Saul Sámuellel.<br />
* vers 16.<br />
25. És minekutánna alájöttek volna a<br />
hegyrl a városba, beszéle Saullal a ház<br />
padlásán.<br />
26. Azután felkelének jó reggel, és ln,<br />
hogy mikor a hajnal feljne, szólitá Sámuel<br />
Sault a ház padlásán, mondván
Change language