Karoli - BIBLIA - 1873 I.

:
:
838 SÁMUEL II. KÖNYVE 12. 13.
szólottunk néki, és meg sem hallotta
szónkat ;
hogy merjük azért megmondani
néki, hogy megholt a gyermek, hogy magának
nyavalyát szerezzen. * vers u. i5.
19. Látván pedig -Dávid, hogy az
szolgái suttognának, eszébe vevé Dávid,
hogy megholt volna a gyermek, és monda
Dávid az szolgáinak : Meghala é a
gyermek? Azok mondának: Megholt.
20. Felkelvén azért Dávid a földrl,
megmosdék és megkené magát, és más
ruhát vn reá, és béméne az Úr * házába,
és imádkozék. Azután béméne a maga
házába, és étket kére, és kenyeret vivének
eleibe és evék. *rész6, le. 17.
22. Monda : Míg a gyermek élt, addig
böjtöltem és sírtam; mert ezt mondottam:
Ki tudja, * talán az Úr könyörül
rajtam, és megél a gyermek.
* vers 14. Ésa. 38, 1—5.
23. De mo^i mivelhogy megholt, valyon
miért böjtölnék? valyon visszahozhatom
é vele ? Én megyek * hozzá, de nem
j ide vissza én hozzám. * i móz. 37, 35.
24. És megvígasztalá Dávid az feleségét
Bethsabét, és béméne hozzá, és
vele ln, és íiat szüle; és nevezé annak
nevét Salamonnak, és az Úr szerété
azt. * 1 Kr