Karoli - BIBLIA - 1873 I.

;
9. Tudja vala pedig Onán hogy nem
övé lenne az a mag, annakokáért valamikor
az Ö báttyának feleségéhez bémegyen
vala, a földre hocsátván, elveszti vala a
magot, hogy az báttyának magot ne támasztana.
10. És gonoszságnak tetszék az Úr szemei
eltt a mit ez cselekedik vala, annakokáért
megölé azt is.
11. És monda Júda Thámárnak, az
menyének : Maradj özvegyen addig a te
atyád házában, míg az én fiam Sélah
megnevekedik. Mert így gondolkodik
vala : Netalán ez is meghal, mint az
báttyai. Elméne azért Thámár, és marada
az ö attya házában.
12. És mikor sok napok múltak volna
el, meghala Suah a Júda felesége, és
hogy magának vigasztalást venne, elméne
az juhainak nyíreihez az barátjával
HaduUámbeli Khirával, Thimnába.
13. Megmondák pedig Thámárnak
mondván : Ám a te ipád Thimnába
megyén az ö juhainak nyírésére.
14. Thámár azért levetvén az ö özvegységének
ruháit, béborítá magát fedéllel,
MÓZES 1. KÖNYVE 38. 39.
és magát eltitkolá, és leüle a ketts útfélen
a melly megyén Thimnába : mert
látja vala hogy megnevekedett volna
Sélah, és tet nem adták volna annak
feleségül.
15. Látván pedig azt Júda, állítá azt
tisztátalan személynek lenni, mivelhogy
béfedezte vala orczáját.
17. És fel ele : Küldök néked az én juhaim
közzííl egy kecskefiat. És az monda:
Megengedem a mit akarsz, ha zálogot
adsz míg azt megküldöd.
18. Monda azért Júda : Micsoda a zálog
mellyet adjak tenéked? Felele: A
te gyrd, keszkend, és a pálcza, melly
kezedben vagyon. Oda adá azért néki, és
béméne hozzá, és Thámár terhbe esék
tle.
19. Azután felkelvén Thámár elméne,
és leveté a fedelet; mellyel magát béborította
vala, és felvéve magára az
vegységének ruháit.
öz-
20. És megküldé Júda a kecskefiat az
HaduUámbeli barátjától hogy a zálogot
megkérné az asszonytól, és nem találá
azt.
21. És megkérdé a helynek férjfiait,
mondván: Hol vagyon ama tisztátalan
személy, meUy a ketts útfélen ül vala?
És azok mondának : Nem volt itt tisztátalan
személy.
22. Megtére pedig Júdához, és monda:
Nem találám azt meg. Annakfelette e
helynek lakosai is azt mondák : Nem volt
itt úgymond tisztátalan személy.
23. És monda Júda: Tartsa magának,
hogy valamiképen meg ne gyaláztassunk
ímé én megküldöttem volt a kecskefiat,
te pedig nem találtad meg tet.
24. És úgy mint három hónap múlva,
megmondák Júdának, illyénképen: Thámár
a te menyed paráználkodott, és
a paráznaságból terhbe esett. És monda
Júda: Vigyétek ki tet, és * égetessék
meg. * 5 Móz. 22, 23. 24.
25. Az pedig mikor kivitetnék, külde
az ipához e^Hzenvén : Attól a férjfiútól
vagyok terhes a kiéi ezek. És ezt is mondá:
Esmérd meg kérlek, kiéi ezek: a
gyr, * keszken, és pálcza. *versi8.
26. Megesméré azért Júda, és monda:
Igazb én nálamnál, mert nem adám tet
az én fiamnak * Séláhnak: de nem esmér
é Júda többé azt.
* vers ii.
27. És * mikor Thámár a szülésre juta,
ímé ketts gyermekek valának az méhében.
* 1 Krn. 2, 4.
16. Hozzá tére azért ahoz az útról és 28. Mikor pedig szülne, és azoknak
monda : Engedd meg kérlek hogy menjek
bé te hozzád, (mert nem tudja vala veres fonalat vévén, köté azt a kezére
egyike a kezét kinyújtotta volna; a bába
hogy az menye volna) : És monda Thámár:
Mit adsz nékem ha megengedem 29. De mikor az bé vonta volna az
annak, mondván: E jött ki elször.
hog}^ velem közösülj?
kezét, ímé annak attyafia jöve ki. És
monda a hába : Mimódon találhattál
magadnak rést a kijövetelre. * Ésnevezé
azt Péretznek. * Máté i, 3.
30. És annakutánna kijve az atytyafia
kinek kezére veres fonalat kötöttek
vala; és nevezé azt Zerákhnak.
39. RÉSZ.
Az Isten megáldja Pótifárt Józsefért, ki annak feleségétl
bnre kényszeríttetvén nem enged : vádoltatik; tömlöczbe
vettetik ; de ott is Isten vele vagyon.
Továbbá József vitetett vala Égyiptomba,
és megvette vala tet * az Ismáelitáktól,
kik tet oda vitték vala, egy
égyiptombeli ember Pótifár, Faraónak
43