Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
292 SÁMUEL I. KÖNYVE 4. 5.<br />
ö szive nagy rettegésben vala az Isten<br />
ládája miatt : Mihelyt pedig béjuta az<br />
ember, hogy bírt mondana a városban,<br />
megzendüle az egész város.<br />
*vers4.<br />
14. Hallván pedig Éli a nagy kiáltást,<br />
monda: Micsoda nagy kiáltás ez? Az az<br />
ember pedig nagy sietséggel eljve, és<br />
megmondá Élinek.^<br />
15. Vala pedig Eli kilenczvennyolcz<br />
esztends, és az szemei * meghomályosodtak<br />
vala, és nem láthat vala. * rész a, 2.<br />
16. Monda azért az ember Élinek : Én a<br />
harczról jövök, a harczról szaladtam ma.<br />
És monda: Mint lön a dolog, jó fiam?<br />
17. Felele a követ és monda: Megfutamodék<br />
az Izráel a Filiszteusok eltt,<br />
és igen nagy kár ln a népben, a te két<br />
fijad is megholtHofni * és Fineás, az Isten<br />
ládáját is<br />
t elnyerték.<br />
* rész 3, 14. f vers 11. rész 2, 32. 34.<br />
18. Mikor azért az Isten ládáját említette<br />
volna, hátra * es ék a székbl a<br />
kapu félen, és megszegék f a nyaka, és<br />
meghala: mert 2'mmá7^ igen vén és nehéz<br />
ember vala : Es az Izráelt ítélte vala<br />
negyven esztendeig.<br />
* vers 13. f rész 3, 11. 12. 14.<br />
19. Továbbá az menye, a Fineás felesége<br />
várandós vala, és hallá hirét, hogy<br />
az Isten ládáját elnyerték volna, és az<br />
ipa is megholt volna, mind pedig az<br />
férje : lehajla azért és szüle, mert sok<br />
keserség szállott vala reá.<br />
20. Mikor pedig meg akar vala halni,<br />
mondják vala néki a kik ott állanak: Ne<br />
félj, mert * fiad vagyon. De nem szóla<br />
semmzí^ és csaA; eszébe sem vevé.*iMóz. 35,17.<br />
21. És nevezé a gyermeket Ikábodnak,<br />
mondván : Elvétetett az Izráeltl a dicsség;<br />
mert hallotta vala hogy elnyerték<br />
az Isten ládáját, és megholt volna<br />
mind ipa * mind férje. * vers ii. is.<br />
22. Monda azért: elvétetett Izráeltl a<br />
dicsség; mert elnyerték az Istenládáját.<br />
5. RÉSZ.<br />
k7, Tsten láflája a Filiszteusoknál.<br />
A Filiszteusok pedig felvevék az Isten<br />
ládáját, és elvivék az Eben-Haézertl<br />
Asdódba.<br />
2. Hol vévén a Filiszteusok az Isten<br />
ládáját, bévivék azt a Dágon templomába,<br />
és helyhezteték a Dágon halvány<br />
mellé.<br />
3. És m^W másodnapon felkeltek í;o?na<br />
az Asdódbeliek, ímé a Dágon *<br />
a földre<br />
arczal leesett vala az rnak ládája eltt,<br />
és felvévén a Dágont, ismét hel^a-e állaták.<br />
^<br />
* Zsolt. 97, 7.<br />
4. És mikor ismét másodnap reggel<br />
felkeltek volna : ímé ismét láták, hogy<br />
a Dágon * arczal leborult a földre az<br />
Úr ládája eltt: és a Dágonnak feje és<br />
két elszakadott kezefeje a küszöbön, és<br />
csak a hal képe maradott vala meg<br />
benne.<br />
* 2M(íz. 12, 12.<br />
5. Ennekokáért a Dágon Papjai, és<br />
valakik bémennek a Dágon házába,<br />
nem hágnak a Dágon küszöbére Asdódban<br />
mind e mai napig is.<br />
6. Megnehezedék pedig az Asdódbelieken<br />
az Úrnak keze, és pusztítja vala<br />
ket ; és megveré ket * alfelekben való<br />
süllyel, Asdódot és minden határait.<br />
* Zsolt. 78, 6G<br />
7. Látván pedig az Asdódbeliek mint<br />
volna a dolog, mondának : Ne maradjon<br />
nálunk az Izráel Istenének ládája<br />
mert kemény az keze mi ellenünk, és a<br />
mi Istenünk *e^^ew^ a Dágon ellen. * vers 4. e.<br />
8. Elküldének annakokáért, ésbégyüjték<br />
a Filiszteusok között való Fejedelmeket,<br />
és mondának: Mit tegyünk az<br />
Izráel Istene ládájának? Felelének: Vitessék<br />
Gáthba az Izráel Istenének ládája<br />
: és alávivék az Izráel Istenének ládáját.<br />
9. Ln pedig, hogy minekutánna alá s<br />
felhordozták volna, az Úr keze a városnak<br />
felette igen nagy nyomorúságára<br />
ln: és megveré a városnak népét kicsinytl<br />
fogva nagyig, és az alfeleken<br />
nagy süUyök nevekedének.<br />
10. Elküldék azért onnét is az Isten<br />
ládáját Ekronba, és mikor eljutott volna<br />
az Isten ládája Ekronba, felkiáltának az<br />
Ekronbeliek, mondván : Imé reám hozták<br />
az Izráel Istenének ládáját, * hogy<br />
megöljenek mind engemet, mind az én<br />
népemet.'<br />
* vers 7. 11.<br />
1 1 . Annakokáért követeket küldvén, bégyüjték<br />
a Filiszteusok között való Fejedelmeket,<br />
és mondának: Bocsássátok el<br />
az Izráel Istenének ládáját, hadd menjen<br />
el az * helyére, ne öljön meg mind<br />
engemet s mind az én népemet: mert<br />
nagy keserves halál vala az egész városban,<br />
és felette igen nehéz vala ott az Istennek<br />
keze. * rész 1, 3. 4, 3.<br />
12. A melly emberek meg nem halnak