Karoli - BIBLIA - 1873 I.

:
:
;;
gyermekének, és monda néki :
vidd bé a városba.
SÁIMUEL 1. KÖNYVE 20. 21. 22. 313
Eredj el,
41. Mikor pedig elment volna a gyermek,
felkele Dávid a knek dél felÖl
való oldala melll, és a földre borulván
arczal, háromszor meghajtá magát, és
egymást megcsókolván mindketten sírának,
de Dávid * kginkább síra. * 2 sáin.1,26.
Dávid a szent kenyereket megeszi ; Akisnál tolondnak
tetteti magát.
Juta pedig Dávid Nób városába, Akhimélek*
Paphoz, és nagy félelemmel eleibe
méne Dávidnak Akhimélek, és monda
néki: Mi dolog, hogy csak egyedíüjösz,
és nincsen senki veled? * rész 22, 9. 11.
2. Felele Dávid Akhimélek Papnak: A
Király bízott valamit reám és azt hagyta
nékem: Senki meg ne tudja e dolgot, a
miért én küldelek, és a mit parancsoltam
néked ;
szolgáimat pedig elküldöttem
illyen s illyen helyre.
3. Azért most, mi vagyon birtokodban?
adj vagy öt kenyeret nékem, vagy egyehet
a mi vagyon.
4. Felele a Pap Dávidnak, és monda
eltt, mikor kiindultam ;
szolgáim is
minden edényeiket megszentelték, noha
a mi az útra néz, közönséges : azért
sokkal inkább e mai napon
a kenyér is
megszenteltetik a tiszta edényben.
6. Ada azért néki a Pap a megszen-
mert nem vala ott
teltetett * kenyérben ;
egyéb kenyér, hanem csak az Isten eltt
való kenyerek,mellyeket az Úrnak orczája
ell vettek vala fel,hogy melegen tennének
helyekbe mds kenyereket azon napon,
mellyen az elébbieket elvették vala.
* 3 Móz. 24, 5—9. Máté 12, 3
7. Vala pedig ott azon napon egy a
Saul szolgái közzííl, ki ott mulat vala az
Úr eltt, kinek neve Doég, * Edom nemzetségébl
való, ki a Saul pásztorinak
Fejedelmek vala. * rész 22, 9.
8. És monda ismét Dávid Akhiméleknek:
Nincsen é valamid, dárda vagy valami
egyéb fegyver kezednél? mert sem
szablyámat, sem egyéb fegyveremet nem
vehettem kezembe, mivelhogy a király
42. Monda azért Jónathán Dávidnak
Menj el békességgel, és a mire * ketten
megesküdtünk egymás között az Úrnak parancsolatja siettet.
nevére, legyen állandó. Az r legyen én 9. Monda pedig a Pap : A Filiszteus
közöttem és te közötted, az énmaradékim Góliátnak * kardja, kit te megvertél* az
között és a te maradékid között, mind Ela völgyében, ámhol vagyon posztóban
örökké.
* rész 20, 14—17. 23, 17. 18. takarva, az Efód megett, ha azt el akarod
vinni, vidd el : mert annál egyéb itt
43. Felkele azért és elméne; Jónathán
pedig visszamQJiQ a városba.
nincsen : akkor monda Dávid : Nincsen
sehol ahoz hasonló, add ide azt nékem.
21. RÉSZ.
* rész 17, 51. 54.
10. Felkele azért Dávid, és elfuta az
napságtól fogva Saul ell, és méne Akishoz
* Gáthnak Királyához.
* rész 27, 12 28, 1. Zsolt. 56, 1.
1 1 . És mondának az Akis szolgái néki
Avagy nem ez é Dávid, ennek a földnek
Királya ? Avagy nem ennek éneklik vala
é nagy sereggel, mondván :
*
Megverte
Saul az ezerét, Dávid is az tízezerét?
* rész 18, 7.
12. És eszébe vevé Dávid ezeket a
szókat, és felette igen megrémüle Akistói
Gáthnak Királyától.
13. És megváltoztatá szavát elttök,
és bolondnak tetteti vala magát az kezekben
: és irkál vala a kapuknak ajtain
és a nyálát mind a szakálán bocsátja
vala alá.
Nincsen közönséges kenyér az én birtokomban;
hanem szentelt kenyér ím vagyon,
ha a te szolgáid tisztán tartották 14. Monda azért Akis az szolgáinak:
magokat, fképen asszonyembertl. Imé láttátok, hogy ez ember megbolondult,
s mire bocsátottátok bé hozzám
5. Felele Dávid a Papnak és monda
néki: Bizonyára az asszony meg volt tet ? Szkölködöm é én bolond nélkül
tiltva mi tlünk, mind tegnap, mind az hogy ezt béhoztátok, hogy itt elttem
bolondoskodjék ? ennek kellett volna é
béjönni az én házamba?
22. RÉSZ.
Saul megöleti a Papokat.
Elmenvén azért onnét Dávid, és szalada
az Adullám * barlangjába ;
melly dolgot
mikor meghallották volna az báttyai
és az attyának minden házriepe, oda
ménének hozzá. * zsoit. 57, 1.
2. És hozzá gyülének mindenek, a kik
valami nyomorúságban valdnak^ és valaki
adósságban vala, és valaki kesére-