Karoli - BIBLIA - 1873 I.

:
gyott vala : és semmi zöldell nem marada
a fákban, és a meznek füvében
egész Egyiptom földén.
16. Akkor sietvén hívatá Fáraó Mózest
és Áront, és monda : Vétkeztem a ti Lírátok
Istenetek ellen, és ti ellenetek.
1 7. Most annakokáért bocsásdmeg csak
ez egyszer az én bnömet, és kérjétek a
ti Uratokat Istenteket, hogy vegye el én
rólam ezt a halált.
18. És kiméne Fáraó ell, és könyörge
a Jehovának.
19. És fordíta a Jehova nagy ers
napnyugotiszelet, és felemelé a sáskát,
és veté azokat a veres tengerbe, nem
marada csak egy sáska is egész Ég3dptom
földén.
20. És megkemémité az r a Fáraó
szívét; és nembocsátá el az Izráelíijait.
21. És monda az r Mózesnek : Nyújtsd
fel a te kezedet az égre, és lészen setétség
Égyiptom földén, mellyet ugyan
megtapasztalhatnak.
22. És kinyujtá Mózes az kezét az
égre,^ és lnek felette igen nagy setétségek
Égpptom földén három napokon.
23. Nem látták egymást, és senki az
helyébl fel nem kelt három napokon.
De az Izráel minden fiijainak világosság
26. Annakokáért a mi barmunk is elj
velünk, egy köröm sem marad el : mert
azokból veszünk a mi Urunknak Istenünknek
szolgálatra : mi pedig nem tudjuk
a barmoknak mell}dk féle nemével
áldozzunk az Ürnak mígnem oda jutunk.
^
27. És megkeményíté az * Úr a Fáraó
szívét,
és nem akará ket elbocsátani.
* rész 9, 12.
28. És monda néki Fáraó : Eredj el t-
lem : meglásd hogy többé az én orczámat
ne lássad: mert valamelly napon az
én orczámat látod, meghalsz.
29. Felele Mózes : Igazán szólál. Nem
látom többé a te orczádat.
MÓZES n. KÖNYVE 10. 11. 12. 69
11. RÉSZ.
Elvégezése a Mózes tizenegyedik dolgának Faraónál.
mondotta vala az Úr Mózesnek
Még egy csapást hozok Faraóra és É-
gyiptomra, azután elbocsát titeket innét:
és mikor elbocsát, ugyan kénszerít hogy
elmenjetek.
2. Szólj most a népnek füleibe, hogy
kiki mind kérjen * az barátjától és minden
asszony az asszonybarátjától ezüst
edényeket és arany edényeket.
* rész 3, 22. 12, S6.
3. És kedvessé tevé az Úr a népet az
Égyiptombeliek eltt. Mózes is nagy becsületes
ember vala Égyiptom földén a
Fáraó szolgái eltt, és a község eltt.
4. És monda Mózes Faraónak: Ezt
mondja az Úr: Mikor éjfélkor lejénd, én
általmegyek egész Égyiptomnak földén,
5. És meghal minden elsszülött É-
gyiptomnak földén. Faraónak elsszülöttétl
fogva, ki ül az királyiszékiben,
mind a malom hajtó szolgálóleány elsszülöttéig,
és minden oktalan állatoA:-
nak els fajzásoA: meghal.
6. És lészen nagy kiáltás egész Égyiptomnak
földén, mellyhez hasonló nem
volt,
és nem lészen.
7. De az Izráelnek minden fijai ellen
csak az eb sem mozdítja az nyelvét,
sem az ember ellen, sem a barom ellen :
hogy megtudjátok hogy különbséget tett
vala az lakhelyekben.
^
24. Akkor hívatá Fáraó Mózest, és
monda: Menjetek el és szolgáljatok azúrnak,
Isten az Égyiptombeliek között, és az
csak juhaitok, barmotok maradjon Izráel között.
itt, a gyermekeket is bátor elvigyétek. 8. És mind ezek, a te szolgáid én hozzám
25. És monda Mózes : St inkább adnod
jnek, és én elttem meghajolnak,
kell nékünk áldozatra való barmokat mondván : Eredj ki * te, és mind a nép
is, hogy azokat megáldozzuk a mi Urunknak
IstenünkneK.
melly hozzád hallgat. Azután kimegyek.
És kiméne Fáraó ell nagy haraggal.
* r. 12, 31. 33.
9. Miképen megmondotta vala az Ur
Mózesnek: Nem hallgatja meg Fáraó a
ti szótokat, hogy megsokasítsam az én
csudáimat Égyiptomnak földén.
10. És e képen noha Mózes és Áron
ezeket a csudákat tették volna Fáraó
eltt ; mindazáltal megkeményíté az Úr
Faraónak szívét, annyira hogy el ne bocsátaná
az Izráel íijait az földébl.
12. RÉSZ.
A húsvétitáránynak rendelése : Az Izráel fijainak Égyiptomból
kijövése.
Szólott vala pedig az Úr Mózesnek és
Áronnak az Égyiptom földében, ezt
mondván :